Körösfői Aladárné arculcsapása

A kedves családi házban (elöl kétszobás traktus, hátul kétszobás traktus) élt és dolgozott Körösfői Kriesch Aladár iparművész, festőművész, a magyar szecesszió egyik alakja, történeti tárgyú kompozíciók mestere, a gödöllői művésztelep egyik alapítója. Az ő fáradozásai hozták létre a gödöllői gobelin- és szőnyegszövő iskolát is.

1920-ban halt meg.

A művészet forrása című freskója a Zeneakadémián látható, a Bölényvadászat, vagy a Halászat a Balatonon a XV. században című alkotásai a Parlamentben, egyik mozaikja pedig a velencei Biennálé magyar pavilonjában.

A gödöllői volt Erdő utcát néhány éve a művész tiszteletére Körösfői Kriesch Aladár utcának nevezték el. A Körösfői család egy része a régi házban, a festőművész utcájában lakik, illetve szeretne lakni. Akik a családból itt élnek, azok is szomorúak és kétségbeesettek. A festő családja nem leli a helyét a festő utcájában.

Az 1920-ban elhunyt művész és a felesége öt gyermeket nevelt föl. Körösfői Aladár a gödöllői Ganz Árammérő Gyár kiváló gépészmérnöke volt. Dr. Kriesch­ Margit és dr. Kriesch Lajos orvosok, dr. Kriesch Gábor zenetanár, Kriesch Tamás pedig orosz–angol szakos tanár.

A művész négy gyermeke elszármazott Gödöllőről, s itt csak Körösfői Aladár maradt a családjával és özvegy édesanyjával. A családi házat nem államosították. A festő özvegye örökölte, s az özvegynek 1949-ben bekövetkezett halála után az öt gyerek.

1949-ig a ház első traktusában Körösfői Aladár élt a feleségével, három gyermekével, a hátsó traktusban pedig az özvegy édesanya a legkisebb fiával, Kriesch Tamással, aki abban az időben még Gödöllőn élt. Azután meghalt a mama, és ­Kriesch Tamás is elment.

1963. május 26-án Körösfői Aladár fölindulva áldatlan lakáshelyzetükön szívrohamot kapott, és szívtrombózis következtében meghalt.

1966-ban új tulajdonosai lettek a háznak. Körösfői Aladár gépészmérnök négy testvére lemondott az örökségről az elhunyt három gyermeke javára. A három gyermek közül László nős és mérnöktanár Gödöllőn. Dalma asszony, a Ganz Árammérő Gyár műszaki rajzolója. Aladár András pedig főiskolai hallgató.

Az első traktus egyik szobájában Körösfői Aladár mérnök özvegye lakik, Aladár András nevű főiskolás fiával, a másik szobában pedig László fia, gyermeket váró feleségével. Dalma lánya férjével és kislányával a város ellenkező oldalán, igen rossz körülmények közt egy szobában él.

A hátsó traktus két szobáját nem tudják elfoglalni. Dalma és családja képtelen beköltözni saját házába, amely a nagyapjáról elnevezett utcában áll.

[…] A hátsó traktus a festő özvegyének a halála után üressé vált, tanácsi rendelkezésű lakássá változott. A tanács főbérlőnek Sch. F.-né gödöllői tanárnőt jelölte ki. Az asszony férjével és fiával beköltözött. Férjétől azonban 1955-ben elvált.

A férfi el is ment Gödöllőről, vidéki munkahelyen dolgozik, de mint elvált felesége bérlőtársa itt maradt bejelentve. […] A volt férj szobáját Sch.-né a beadvány szerint volt férjével való egyetértésben albérlők útján hasznosítja. […] Hogy a festő udvarában nap mint nap milyen jelenetek játszódtak le, azt én nem írom le. Mindenesetre nem olyasmi történt itt, amelyet Arany János úgy fogalmazott meg, hogy Felebarát mind jó barát.

Csak egyet idézek még Körösfői László beadványából: „Az utóbbi időben olyan rejtélyes dolgok történtek, hogy ismeretlen tettesek eltüntették a kerítésre belülről felerősített levélszekrényünket, ugyancsak ismeretlen tettesek a sötétedés beálltával megnyomják csengőnket és azt úgy rögzítik, hogy állandóan szóljon.”

Kik lehettek az ismeretlen tettesek? Nyilván felebarátok.

– Ebben az áldatlan lakásügyben – mondta Cabrucza György, aki az igazgatási osztály részéről hónapokon át igen lelkiismeretesen vizsgálta meg a kérdéseket – igazgatási vonalon, a lakáshivatal útján eljárni nem lehet.

Ő mindent tud. De semmit nem tehet. Az ügyet jogilag nem lehet megfogni.

Néhány hete a Gödöllői Járásbíróság részéről dr. Molnár Ottó ügyész kiszállt a helyszínre. Az albérlő férfi az ő szemeláttára a ház udvarán öklével Körösfői Aladárné arcába sújtott. Az asszony idegösszeroppanással orvosi kezelés alatt áll. Az ökölcsapás a járásbíróság elé került. Az 1966. június 30-án kelt bírósági jegyzőkönyvben olvasom: „Magánvádló (a szívtrombózisban elhunyt mérnök özvegye) kijelenti, hogy hajlandó a vádlottnak megbocsátani, ha a vádlott bocsánatot kér, a jövőben hasonló cselekményektől tartózkodik, a szocialista együttélés szabályait betartja.” A vádlott albérlő „a történtekért bocsánatot kér, sajnálja, hogy megtörtént, a jövőben sem szóval, sem tettel meg nem bántja a magánvádlót, a szocialista együttélés szabályait betartja”.

A krónikás megjegyzése:

A társadalmi együttélést az írott jog szabályozza és az – íratlan erkölcs.

Az íratlan erkölcsöt kellene érvényesíteni ahhoz, hogy a festő családja a festő utcájában végre békében éljen.

(Ruffy Péter: Mi történt a festő családjával a festő utcájában? Magyar Nemzet, 1966. október 16. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Száz éve, 1920. június 16-án hunyt el Körösfői-Kriesch Aladár­ festőművész, szobrászművész, iparművész