Péterfillérek

Vajon mióta menetrendszerű, hogy nagyobb ünnepek előtt az egyházat bátran támadó és leleplező vagy akár csak finoman kigúnyoló írás jelenik meg valamelyik független lapban vagy hírügynökségnél?

Fáy Zoltán
2019. 12. 30. 17:01
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor először hallottam a The Wall Street Journal péterfillérről szóló cikkéről, azon gondolkodtam, vajon mióta menetrendszerű, hogy nagyobb ünnepek előtt a katolicizmust – kereszténységet –, egyházat bátran támadó és leleplező vagy akár csak finoman kigúnyoló írás jelenik meg valamelyik független lapban vagy hírügynökségnél. Nem most kezdődött ez a sorozat. Hol valami rettenetes pedofilbotrány robban ki a szent idő előtt, hol Jézus koporsóját és csontjait találják meg kifejezetten húsvétra időzítve, máskor egy nagy kortárs szent teljes ateizmusát derítik ki a szorgalmas újságírók. Az idei karácsony előtt volt már homoszexuális paradicsomjelenet oltárképen és netflixes meleg Jézus, most pedig itt van ez a péterfillér-história.

Nálunk először a baloldali médiumok csaptak le a botrányra, rádió, tévé, újság mind lelkesen közölte az üzleti lap leleplezését. Nem sokkal később az MTI is átvette a hírt, mely szerint a katolikus templomokban világszerte gyűjtött adományokat nem is a szegények, rászorulók, üldözöttek kapják, hanem a Vatikán fenntartási költségére fordítják a „befolyt” ötvenmillió euró kilencven százalékát. Szintje látjuk is magunk előtt a sok kövér, drága ruhában, bíborban, bársonyban páváskodó, arany ékszereket viselő főpapot, amint az éhező afrikaiaknak szánt adományokból Róma drága éttermeiben dorbézolnak. A reakció már csak ilyen, különösen, ha klerikális. Nagy szerencse, hogy a magyar választók jóvoltából ma már van olyan bátor politikusunk, aki Brüsszelben óvja Európát attól, hogy nyakát a papok igájába hajtsa.

Az amerikai lap vatikanistája, Francis X. Rocca írásai alapján egyébként elégedett lehet Ferenc pápa tevékenységével: XVI. Benedek pápasága alatt lényegesen több botrányról és kivetnivalóról tudósított Rómából a The Wall ­Street Journal számára. De az elfogulatlanság, e fontos újságíróerény még a csöndes szimpátia mellett is arra késztette, hogy lerántsa a leplet a súlyos visszaélésről. Nem lehetett könnyű dolga, hiszen, mint írta, a Szentszék ügyel arra, hogy átláthatatlan pénzügyeiről senki se tudjon semmit, ezért még a Vatikán falain belül dolgozó tisztségviselők között is alig akad valaki, aki tisztában lenne a pénz elsíbolásának módjával.

Ő azonban talált egy embert, aki, bár név nélkül, de kitálalt, így az egész világ megtudhatta az igazságot. Ez pedig tovább rongálja az egyház tekintélyét – írta aggódva Rocca, aki szerint a péterfilléreket a közelmúltban egy átláthatatlan londoni ingatlanügy finanszírozására fordították. Hogy nyerészkedés van a dolog mögött, az bizonyos, és nem csoda, hogy fel is függesztették a Vatikán tagságát egy pénzmosás elleni nemzetközi szervezetben. Persze hogy felfüggesztették, ha egyszer hatalmas londoni mosógépekben tisztogatják a mocskos péterfilléreket.

De vajon ki az a bátor vatikáni tisztviselő, aki Roccának szivárogtatva felrobbantotta az idei „péterfillérbombát”? Ha csak kevesen tudnak a Szentszék zavaros pénzügyeiről, bennfentes emberről lehet szó. Talán személyesen intézte az egész ingatlanbizniszt, azonban később feltámadt a lelkiismerete. Vagy esetleg feltűnt neki, hogy valamelyik magas rangú főpap pénzeszsákkal a hátán felszállt egy Londonba tartó repülőre. Tulajdonképpen mindegy.

Mindenesetre az informátor keveset tud a péterfillér történetéről és talán a dolog szabályozásáról is. Ha ugyanis a szivárogtatás előtt felüti például a New Catholic Encyclopedia XI. kötetét vagy a szintén kiváló Lexikon für Theologie und Kirchét, esetleg a Magyar katolikus lexikont, nemcsak a Census Sancti Petri több mint 1200 éves történetéről olvashat összefoglalót, hanem arról is, hogy az Egyházi Állam 1860-as birtokvesztése miatt IX. Pius óta hosszú időn keresztül a péterfillér részben a római kúria fenntartását szolgálta. Igaz, az utóbbi évtizedekben a vatikáni kommunikáció a karitatív tevékenységet hangsúlyozta, de hogy formálisan hogyan szabályozták az összegyűlt pénzzel való gazdálkodást, befektethetik-e az adományokat, és fordíthatja-e másra a Szentszék a péterfilléreket, nos, erről nem sokat tudunk.

Mint ahogy arról sem, egyáltalán igazak-e Francis X. Rocca vádjai.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.