Száműzött őszinteség

A Hargittai házaspár könyve nem szobrok és emléktáblák száraz sűrítménye, mert ha ezt az utat választják, fogyaszthatatlan lenne a végtermék.

2019. 04. 05. 17:52
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tucatnyi könyv került ki a kezük közül, valamennyi a tudományhoz kötődik, mi máshoz, hiszen a Hargittai házaspár egész életét egyetemi, akadémiai környezetben töltötte. Kíváncsian éltek és élnek, állandó rá­csodálkozással olyasmit is észrevesznek, aminek mások nem tulajdonítanak jelentőséget. Budapestet kiválóan ismerik, hiszen itt laknak, de New Yorkot nem nevezhetjük szülőföldjüknek, mégis príma összefoglalót adtak a megapolisz tudományos értékeiről. Majd átkeltek az Atlanti-óceánon, és Moszkva hasonló élményeit gyűjtötték csokorba. Körbesétálták a város tudományát.

Ez a könyv nem szobrok és emléktáblák száraz sűrítménye, mert ha ezt az utat választják, fogyaszthatatlan lenne a végtermék. Ehelyett megannyi munkával, utánjárással az alkotók életrajzát közlik, velük kapcsolatos sztorikat sorolnak, korrajzot mellékelnek, hogy segítsék a kivételes koponyák életének jobb megértését.

Néhány példa ízelítőnek: Vlagyimir Suhov nevét a mérnökök a Suhov-torony kapcsán ismerhetik. A több száz hidat és a GUM áruház tetejét tervező szakember 150 méter magas, rádióadások sugárzására alkalmas tornyának építését baleset árnyékolta be. Suhovot halálra ítélték, de az ítélet végrehajtását az építkezés befejezése utánra halasztották. A torony 1922-re elkészült, a műszaki csoda alkotójának ítéletét megsemmisítették. Andrej Szaharov neve azoknak is ismerősen cseng, akik nem különösebben jártasak az atomfizikában. Szaharov részt vett a szovjet hidrogénbomba előállításában, és ő volt az, aki felhívta a figyelmet a nukleáris robbanások hatásaira.

Őszinteségét díjazták: mehetett száműzetésbe Nyizsnyij Novgorodba. A Cserenkov-sugárzást felfedező Pavel Cserenkov hamarabb kapott Nobel-díjat, mint szovjet akadémiai tagságot. Valerij Legaszovról, a kiváló szervetlen kémikusról nem hallottam, pedig tagja volt annak a kormánybizottságnak, amelynek feladata a csernobili katasztrófa kezelése volt. Az elsők között járt a helyszínen, négy hónapig maradt, tovább, mint amennyi biztonságos lett volna.

A Szovjetunió nem mondott el mindent az 1986-os balesetről, Legaszov a nemzetközi konferenciákon mindenről őszintén be-szélt. Nem is kapta meg Gorbacsovtól a Szocialista Munka Hőse címet, 1996-ban posztumusz Oroszország Hőse címmel tüntették ki bátorságáért. Posztumusz, mert Legaszov a csernobili katasztrófa második évfordulóján felakasztotta magát.

Az űrkutatási program legendás vezetője, Szergej Koroljov éveket töltött munkatáborban. A Nobel-díjas elméleti fizikus, Lev Landau egy teljes évig volt az állambiztonsági hatóság hírhedt Lubjanka börtönének vendége. Két másik Nobel-díjas családtagjait, a Szovjet Tudományos Akadémia két későbbi elnökének fivérét megölték Sztálin uralma idején. Sorol­hatnánk a hasonló történeteket, amelyek egy-egy szobrot, kisplasztikát vagy egyéb mementót magyaráznak.

A portrék lényegbevágók, sokszor finom iróniával fűszerezve, ilyenkor kuncogunk, majd nyersen realisztikusak, ekkor ökölbe szorul a kéz. A házaspár könyve azt üzeni, az elmúlt másfél száz évben korszakalkotó eredmé-nyek születtek – gyakorta szörnyű körülmények között.

Némelyik tudóst meghurcolták, meggyilkolták, másoknak nyugati nívójú lakást adtak. Nemcsak a legkiválóbb kutatókról emlékeztek meg szobrokkal, emléktáblákkal, hanem olyanokról is, akik mögött nincs értékelhető tudományos teljesítmény. A szerzők azt írják, hogy nincs még egy olyan város a világon, ahol ehhez fogható mennyiségű szobor tisztelegne a tudósok előtt. Ennek megfelelően elképesztően gazdag összeállítást nyújt át a házaspár.

Misszió ez a legjavából. Magyar mérnökök, kutatók nemzedékei nevelkedtek Moszkvában. Nekik és mindenkinek érdemes átlapozni ezt a könyvet. Ha Moszkvába készülnek, legyen helye ennek a súlyos munkának, mert hasznos segédeszköze annak, aki fogékony a napjainkra ható múlt emlékeire.

(Hargittai István–­Hargittai Magdolna: Moszkvai séták a tudomány körül. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2018, 366 oldal. Ára: 4200 forint)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.