A G8 júniusi észak-írországi találkozójának napirendjén is kiemelt helyet kapott az adóelkerülés elleni közös fellépés és ezzel kapcsolatban az átláthatóbb adószabályozás.
Januárban Lázár János azt mondta, a magyar kormány teljes információ- és adatátadást szeretne a magyar állampolgárok és jogi személyek által külföldi adóparadicsomokban, így Svájcban vezetett bankszámláiról, elsősorban az adózók számának és az adóbevételek gyarapítása érdekében. A Magyar Nemzet akkor megírta, az államok csak megfelelő jogi alapon adhatják át egymásnak a bankokban kezelt adatokat. Végül néhány nappal később a kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében.
A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megújítása mellett egy időben egy új típusú szerződés tárgyalása is megkezdődött. Ismeretes, tavaly decemberben jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy hazánk – az adóhatóságok elől – Svájcba menekített jövedelmek megadóztatását tervezi. A lényegében az adóügyek és a pénzpiac területén történő együttműködésről szóló tárgyalások lefolytatása azonban korántsem ilyen egyszerű. A Magyar Nemzet úgy tudja – bár kormányzati forrásból nem erősítették meg –, hogy a megállapodás szempontjából három lehetséges forgatókönyv létezik.
A Svájc által Ausztriával és Nagy-Britanniával kötött forrásadó megállapodásokhoz hasonlóan hazánk – továbbra is névtelenül –, de egy kölcsönösen kialkudott adókulcs alapján megadóztathatná az alpesi országban azokat a honfitársaink által nyitott számlákat, amelyek tulajdonosai nem tudják bizonyítani, hogy a kontón lévő összeg adózott jövedelem. Hátránya ennek, hogy csak az adóelkerülés elévülési időn belüli számlanyitásokra és jövedelem-tranzakciókra vonatkozik, vagyis Magyarország esetében az öt éven belüli időtartamra. Előnye ugyanakkor, hogy Svájc a banktitok intézményének védelme érdekében ebbe hajlandó a leginkább belemenni.
