Mindezek után a kistulajdonosoknak akár érdekükben is állhat, hogy még időben eladják kis parcelláikat, de jogászok szerint problémás, ha túl alacsony árat kínálnak értük. Korábban ugyanis ezen az alapon nemegyszer megtagadta a földvásárlás jóváhagyását a földbizottság, vagy a helyette eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) helyi emberei. – Az én gyakorlatomban – magyarázta egy földeladások ügyében jártas ügyvéd – általános megtagadási ok volt az, ha az ellenérték a föld forgalmi értékével nem állt arányban. Ezzel az indokkal minden ténybeli alátámasztás nélkül éltek is a földbizottságok, amíg nem született egy új alkotmánybírósági döntés. Az Alkotmánybíróság most már részletes értékelést ír elő, de az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel is bármikor vissza lehet élni és vissza is élnek vele. Egy adott környéken mindenki olyan adatot vesz elő, amilyet akar, mert nagyon széles sávban szóródnak a vételárak. Most az állami földek értékesítése miatt például olyan helyzet állt elő, hogy a megtagadások alacsonyabb vételárnál történtek meg, mint amennyiért az állam a saját földjeit meghirdette és eladta.
Mindeközben az atlatszo.hu arról adott hírt, hogy Ángyán József, a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint földügyben a fordulópontot a földbérleti pályázatok jelentették, melynek kiírása előtt hirtelen kialakult Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester birodalma. Ángyán ekkor látta meg, hogy a miniszterelnök eltért az eredetileg megbeszélt iránytól, szerinte Orbán mást mondott neki, mint amit a földekkel már korábban eltervezett. A volt államtitkár szerint rá csak azért volt szükség, mert kellettek a vidéki szavazatok, amiket ő hozott a Fidesznek.
