Páratlan leleteket tártak fel kínai régészek egy ásatáson

A kínai civilizáció öt évezredes múltját igazoló leleteket tártak fel kínai régészek a közép-kínai Honan tartományban található Suanghuajsu ásatási területen – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.

Ha nem is agyagszobrok, de jelentős leletek kerültek elő Kínában - A kép illusztráció Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski

A Sárga-folyó déli partján fekvő, 1,17 millió négyzetméteres Suanghuajsu ásatási területen 2013 óta folytatott feltárások során egy csaknem 5300 éves város maradványaira bukkantak. A települést a régészek Holuo fejedelemségnek nevezték el a Sárga-folyó és a Luo-folyó torkolatvidékének neve után.

A jangsao kínai neolitikus kultúra második feléből származó, a főváros jellegeit hordozó település maradványai az eddig felfedezett legmagasabb szintű leletegyüttesnek számítanak a Sárga-folyó vidékéről, a kínai civilizáció kialakulásának korai szakaszából – mondta Li Po-csian, a Peking Egyetem professzora egy csütörtöki sajtótájékoztatón a Hszinhua szerint.

Ha nem is agyagszobrok, de jelentős leletek kerültek elő Kínában – A kép illusztráció
Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski

A helyszínen talált leletek jelentős része öt-hétezer éves, és bizonyítékul szolgál arra, hogy a Holuo terület hatást gyakorolt a kínai civilizáció eredetének aranykorára mintegy 5300 évvel ezelőtt – mondták el az ásatások eredményeit ismertető kínai szakértők.

A feltárt várost a régészek szerint három védőárok vette körül. Az északi részen négy házsorból álló lakóövezetet találtak, feltártak továbbá egyebek mellett három, összesen mintegy 1700 sírhelyből álló köztemetőt, döngölt földből készült, áldozatbemutatásra használt maradványokat, csillagászati leleteket, fazekasműhelyt, vízgyűjtőt, valamint útrendszert.

Szakértők szerint a város lakói viszonylag fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkezhettek, találtak ugyanis kilenc cserépedényt, amelyeket a Nagy Medve csillagkép mintájára rendeztek el.