A világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe + videó

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport – számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.

A becsültnél nagyobb mennyiségben lehet por a világegyetemben Fotó: Reuters

A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták.

Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai.

A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós húszéves együttműködésének gyümölcse. A tudóscsoport a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérésben vett részt, amely egy új-mexikói optikai teleszkóp által összegyűjtött adatokat használja fel.

Kneib közleményében felidézte, hogy 2012-ben indította el az eBOSS-projektet a világegyetem legteljesebb 3D-s térképének elkészítésére. Mint hozzátette: nagy örömére szolgál, hogy ma már láthatja ennek a munkának az eredményét.

A lausanne-i műegyetem közleménye szerint az 1998 óta rendelkezésre álló adatokból kezdtek építkezni és az adatokkal töltötték ki a kozmológiai történelem hiányosságait, hogy jobban megértsék a világegyetem tágulásának mechanizmusát. A tudósok szerint az ősrobbanás, amelyből az univerzum született, 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt.

A munka során a kutatók ismétlődő mintákat mértek fel a galaxisok eloszlásában, hogy azonosítani tudjanak több kulcsfontosságú kozmológiai paramétert, beleértve a feltételezett sötét anyag és az energia sűrűségét az univerzumban.

A kutatók olyan galaktikus nyomokat tanulmányoztak, amelyek a tömeg eloszlásáról árulkodnak a világegyetemben. A térkép hatmilliárd évvel ezelőtti részéhez a legősibb, legvörösebb galaxisokat vizsgálták. A távolabbi korok feltérképezéséhez a legfiatalabb, kék galaxisokra koncentráltak. Mintegy 11 milliárd évvel ezelőttre visszatekintve pedig a kvazárokat vizsgálták, az olyan galaxisokat, amelyeknek középpontjában egy rendkívül fényes, hatalmas energiaforrás, feltehetően egy fekete lyuk van.

Kyle Dawson, az Utahi Egyetem kozmológusa, az eredményeket ismertető csoport vezetője kiemelte, hogy miközben az univerzum ősi történetéről és a tágulásáról már sok mindent sikerült megtudni, a mintegy 11 milliárd évvel ezelőtti korszak közepéről zavaróba ejtően kevés ismeretünk volt. Az ötéves folyamatos megfigyelésnek köszönhetően azonban sikerült betölteni a lyukakat és olyan információkhoz jutni, amelyek az utóbbi évtized legfontosabb kozmológiai előrelépései közé sorolhatók.