Olcsóbban ihatunk itthon, mint a világátlag

Van egy ország, ahol majdnem 400 százalékkal kerülnek többe az alkoholos italok, mint Magyarországon.

Az Origo nemrég beszámolt arról, hogy a Világbank-csoport adatai alapján a világ legrejtélyesebb térsége egyben a legdrágább is: a megélhetési költségeket a globális átlaghoz viszonyítva a furcsa eltűnéseiről ismert Bermuda-háromszög névadó szigetcsoportjára kell a legvastagabb pénztárcával érkeznünk.

Most kiderült az is, hogy a Perzsa-öbölben kell a legtöbbet fizetni az alkoholért: egy kis kiterjedésű, arab szigetországban, Bahreinben kerül a legtöbbe.

Az összehasonlítás alapja itt is hasonló, mint a megélhetési költségeknél. A Világbank közgazdászai mintegy 200 országból gyűjtik be a megélhetéssel kapcsolatos adatokat, elsősorban a vásárláshoz kapcsolódó fogyasztói árakat, azok mutatóit. Az alkoholra vonatkozó árak csak az egyik kategóriát jelölik abból a 47-ből, amivel az elemzők dolgoznak.

A Világbanknál elárulták azt is, hogy az alkoholra vonatkozó elemzéseiket csak 167 országra tudták megbízható érvénnyel elvégezni, mert a többiből nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségű vagy minőségű adatok.

Az eljárás – némi leegyszerűsítéssel – itt is az, hogy az elemzők képeztek az alkohol árára egy globális átlagot, majd megnézték, hogy az egyes országok átlagai milyen mértékben térnek el ahhoz képest. Ez alapján alakult ki az országok drágasági sorrendje, melynek élén Bahrein áll.

Bahrein 345 százalékos eltérése az alkoholárakban a globális átlaghoz képest több tényezővel magyarázható. Mohamedán országként alkoholt csak igen korlátozottan, hotelekben és néhány külön engedéllyel bíró kereskedésben lehet beszerezni, muszlimok pedig egyáltalán nem vásárolhatnak alkoholos italokat. Így azok – korlátozott nagyságú – fogyasztói körét inkább a tehetős külföldiek képviselik.

Tovább növeli az alkoholok fogyasztói árát az is, hogy az ország 125 százalékos különvámmal sújtja az alkoholtermékek importját. Bahrein egyébként is importra szorul az élelmiszerekből és a mindennapi fogyasztási cikkekből, ami az élelmiszerek kategóriájába tartozó termékek árát is valamennyivel a világátlag fölött tartja.

Az adatgyűjtésnek, átlagolásoknak és az elemzésekből leszűrhető következtetéseknek az a jelentőségük, hogy jobban megértsük, mit jelentenek az egyes országok megélhetési költségei az eltérő gazdasági és társadalmi állapotok tükrében, és tisztábban lássuk, mire is elég a jövedelem egy adott országban, így értékelve a vásárlóerő-paritási adatokat – magyarázza a Világbank statisztikai programjáért felelős közgazdásza, Nada Hamadeh. Szerinte épp Bahrein szolgáltat jó példát arra, miért fontos az egyes adatokat egymáshoz rendelten vizsgálni.

Mert míg Bahreinben az élelmiszerek és az alkohol drága, addig a javak és a szolgáltatások elég olcsónak mondhatók, legalábbis 25 százalékkal mérsékeltebbek azok árai a világátlagnál.

Azt ugyanis, hogy mennyit fizetnek az alkoholért a vevők, jóval több tényező befolyásolja, mint a munkaerő költsége vagy az adók – például a társadalmi szabályok vagy a kereskedelem is. Összehasonlításként: Németországban az alkohol ára 23 százalékkal van a világátlag alatt, de az árszínvonal átlaga 25 százalékkal fölötte. Ez azzal magyarázható, hogy Németországban jelentős belföldi termelés van a gazdaságban, viszonylag alacsony adókkal.

Hamadeh szerint Bahrein épp azért kivétel, mert az alkohol árai általában együtt állnak az adott ország általános megélhetési költségeivel.Vagyis minél többe kerül a megélhetés egy adott országban, annál drágább az alkohol is.

Bahrein viszont összességében nem számít drága országnak. Ugyanakkor az egyébként drága országoknál – Bermuda, Izland, Ausztrália – azt látni, hogy az italféleségek is drágák, főként azért, mert a helybeni italgyártásnak elég magas a munkaerőköltsége, elsősorban a magasabb bérek miatt, magyarázza az elemző.

Magyarország – egy hellyel Csehország mögött állva – a 153. helyet foglalja el az alkoholárak alapján rangsorolt országlistán.

A világátlagnál 31 százalékkal olcsóbbak nálunk az italok. Magyarországot Románia követi, 34 százalékkal.

A lista utolsó, 167. helyén Azerbajdzsán áll, ahol a globális átlagnál 58 százalékkal mérsékeltebbek az italárak.