Amióta az ember kijutott az űrbe, azóta visz magával – sokszor titokban – különböző tárgyakat, emlékeket. Ezek között egészen elképesztő dolgok is helyet kapnak: sonkás szendvics, fénykard és pénzérme is megfordult már a kozmoszban, de akadtak Holdon golfozó és erotikus modelleken szórakozó űrhajósok is.
Az űrhajózás kezdeti éveiben az űrételek még aligha voltak étvágygerjesztőek. A műanyag zacskóba préselt poroknak csak a színük különbözött. Az űrhajósnak nem kellett mást tennie, mint a zacskó szelepes nyílásán keresztül vizet – jobb esetben meleg vizet – nyomni a belsejébe. Miután a por feloldódott, ugyanazon a nyíláson keresztül ki lehetett szívogatni az ebédet vagy vacsorát.
Nem csoda, hogy John Youngnak kedve támadt valami komolyabb ételre. Így aztán (a beavatott technikusok segítségével) eldugott egy marhahúsos szendvicset a szkafandere zsebébe, amelyet odafent útitársa, Gus Grissom legnagyobb megrökönyödésére előhúzott a zsebéből, és jóízűen elfogyasztott. Becsületére legyen mondva, a dugi kaját megfelezte Grissommal.
Jó, ha van nálad egy kis apró
Gus Grissom olyan nagyon nem lepődhetett meg az űrbe csempészett szendvicsen, mert ő is megérte a pénzét. Az aprópénzét.
Amikor az USA második űrhajósaként 1961 nyarán a Liberty Bell 7 kabinban negyedórás szuborbitális repülést (űrugrást) hajtott végre, ott csörgött a zsebében egy kis apró. Ötven darab tízcentes érme. Biztos, ami biztos, ha az űrben nem lenne alkalom elkölteni, akkor talán a hazaérkezés után a tíz cent sokszorosát éri majd egy-egy darab.