Több mint kétszáz évvel Napóleon oroszországi hadjárata után szombaton katonai tiszteletadással közös sírba temetik azokat az elesett orosz és francia katonákat, akiknek holttestére a Szmolenszk megyei Vjazma városnál bukkantak.
Ezt hétfőn jelentették be, amikor 120 katona, valamint három nő és három gyerek maradványait ünnepélyes szertartás keretében nyolc közös koporsóba helyezték el, a moszkvai francia nagykövetség és a Francia-orosz Történelmi Kezdeményezések Alapítványa képviselőinek jelenlétében Vjazmában.
A Napóleon 1812-es visszavonulásakor elesettek holttestét 2019-ben exhumálták és azonosították. Az akkori ásatások során találták meg a francia császár kedvenc tábornokának, Charles-Étienne Gudinnek a földi maradványait is.
Fotó: Flickr
A mintegy egy évtizeddel ezelőtt, egy építkezésen felfedezett maradványokról először azt feltételezték, hogy második világháborús halottak, de az orosz tudományos akadémia vizsgálata megállapította, hogy a 30-39 éves férfiak, akiknek holttestét Vjazmánál megtalálták, sokkal korábban, a napóleoni hadjárat idején vesztették életüket.
Az épen maradt egyenruhagombok alapján bebizonyosodott, hogy a több mint hatvan, itt elesett francia katona többsége a 30. és az 50. sorezredben és a 24. könnyűgyalogsági ezredben szolgált.
A maradványokat az elhantolásig az 1536-ban alapított és a Napóleon Nagy Hadserege által kifosztott vjazmai Keresztelő Szent János kolostor templomában fogják őrizni.
Bronzkori sírokat tártak fel a Stonehenge környékén
Bronzkori sírokat, újkőkori edényeket tártak fel az angliai Stonehenge monumentális őskőkori építménye mellett tervezett alagút környékén az építést megelőző feltárást végző régészek – számolt be róla a The Guardian.
„Rengeteg dolgot találtunk, melyek az évezredeken át itt élő emberek mindennapi életéről, személyes dolgairól és haláláról tanúskodnak. Minden kis részlet segít elképzelnünk, mi történt ezen a tájon a Stonehenge építése előtt, alatt és után” – magyarázta Matt Leivers, az A303 Stonehenge nevű projekt régésze.
Az a terv, hogy a Stonehenge közelében haladó A303 jelű utat a föld alá viszik, egy nagyjából három kilométeres alagútba. Az építkezés nagy vitát váltott ki, sok szakértő szerint jelentős károkat okozna a világörökségi helyszínen, régészeti kincsek százezreinek pusztulásával járna. Tavaly novemberben a közlekedési miniszter mégis jóváhagyta a tervet.
