Régészeti feltárás kezdődik a Tihanyi Királykriptában

Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában. Az egy hónapig tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a szakemberek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.

Forrás: MTI2021. 04. 30. 13:47
Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: Bodnár Boglárka/MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről minden hét péntekén kisfilm formájában számolnak be, amelyet a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők.

A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz megtekinthető a nagyközönség számára.

A közleményben felidézik, hogy I. András (1046–1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.

Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a XVIII. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a XI. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.

A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor „katakombaként”, majd „altemplomként” ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki.

Évente mintegy 150 ezer látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A tizenkét fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én – Szent András apostol ünnepén – pedig szentmisét tart a királyi család lelki üdvéért.

Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740–1760) – a kéttornyú barokk templom építtetője – szívesen hangoztatta, hogy az apátsági templom „supra firmam petram”, azaz „szilárd kősziklára” épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás során – írják a közleményben.

Borítókép: kirakodóvásár a 13. Tihanyi Levendulafesztivál és Levendulahetek megnyitóján a Tihanyi Bencés Apátság templomépületénél

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.