A napraforgó sokkal érdekesebb, mint amennyi elismerést ad nekik a legtöbb ember. Tudományos nevük Helianthus, amely a görög „nap" és „virág" szavakból ered, és körülbelül hetven fajuk van. Különböző alakúak lehetnek, egyesek magasak, míg mások alacsonyak. Még akár különböző színűek is lehetnek – olvasható az Origó cikkében.
A SÁRGA A LEGGYAKORIBB, DE VANNAK VÖRÖS, NARANCSSÁRGA ÉS LILA ÁRNYALATÚ NÖVÉNYEK IS.
Egy napraforgó valójában több száz (néha több ezer) virágból tevődik össze. Ezek először a virágfej külső szélén fejlődnek ki, jellegzetes spirálmintákat képezve. Minden napraforgó körülbelül kétezer magot tartalmaz.
A VIRÁGOK TERMESZTÉSRE, DE TÁPLÁLÉKKÉNT IS SZOLGÁLNAK A MADARAKNAK ÉPP ÚGY, MINT AZ EMBEREKNEK.
Korábbi tanulmányukban a kutatók azt találták, hogy a napraforgó „megtanulja előre látni" a nap mozgását, ezért nyugatról keletre hajlik, így napszaktól függetlenül képes elnyelni a maximális napfényt. Ennek az az oka, hogy egyfajta belső órája van, amelyet cirkadián ritmusnak neveznek, ami sokban hasonlít a mi aktivitásunkat szabályozó cirkadián ritmushoz.
Most a New Phytologist folyóiratban megjelent tanulmányban a Kaliforniai Egyetem kutatói annak az okára voltak kíváncsiak, hogy vajon miért néznek az érett napraforgók kelet felé.
Elég meglepő, hogy kizárólag keleti irányba néznek – mondta Stacey Harmer professzor a ZMEScience online tudományos portálnak. – Láthatóan jobb, ha kelet felé néznek, mivel több magot tudnak érlelni; de hogyan „találták ki, és miért teszik"?
A teljes cikk ide kattintva érhető el.
Borítóképen: Az érett napraforgó mindig kelet felé néz; Fotó: FLICKR / SKYSEEKER
