In memoriam Ballagi Mór

Százharminc éve, 1891-ben ezen a napon hunyt el Ballagi Mór (született Bloch Móric) teológus, pedagógus, az egyik legnagyobb nyelvtudósunk, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, a magyar szótárirodalom kiemelkedő alakja.

Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára, 1873
Fotó: REGIKONYVEK.HU

Tudományos pályáját a nyelvészet területén kezdte meg, 1840-ben elhangzott akadémiai székfoglalója nyelvészeti témában íródott (Nyelvészeti nyomozások). Aktívan részt vett a Kazinczy-féle nyelvújítási harcban: 1857-es A nyelvújítás és a nyelvrontás című értekezése az utónyelvújítás egy fontos darabja. Akadémiai felszólalásának eredményeként 1872-ben megindult a Magyar Nyelvőr című folyóirat. Ballagi elsősorban jelentéstannal, összehasonlító nyelvészettel és nyelvtörténettel foglalkozott. Nyelvészeti tevékenységei közül talán szótárírói munkássága a legismertebb: nevéhez köthető a negyedszázadnyi gyűjtögetés eredményét bemutató, töretlen munkakedvvel összeállított A magyar nyelv teljes szótára (I–II. Pest, 1866–73), amelynek létrejöttéről Ballagi a következőképpen írt:

[…] tanulmányoztam irodalmunkat első zsengéitől kezdve a legujabb korig, ügyeltem a külömbféle vidékeken divatozó élő nyelvre, az alréteg parlagain fölsarjadt vadontermékekre, közmondásokra, népregékre, mesékre és népdalokra, és buzgó gondot és szeretetet fordítottam a nyert anyag minden oldalú értékitésére. Mondhatom is, hogy alig mult egy-egy nap, mely jegyzékeimet némi adalékkal nem gazdagította volna; mert vagy eddigi szótárainkban nem található, irodalmilag ismeretlen kifejezésekre akadtam, vagy ismert kifejezéseknek a szokottól eltérő értelmű használatát észleltem, vagy egyéb olyas közönségesen fitymált apróságot fedeztem fel, melyek összegéből, mint sok egyes csepekből az áldást hozó eső, alakul a nemzeti szellem szóbeli kifejezésének kincse.

A 83 ezer címszavas szótár jelentősége többek között abban áll, hogy ez az első kifejezetten értelmező céllal létrejött szótárunk, valamint a magyar szóösszetételek rendszeres szótárazásának is az első jelentősebb kezdeményezése. A szótár rövid ismertetését tartalmazó előszóban Ballagi kiemelt célként jelölte meg az egyes szavak, kifejezések különböző, sajátos jelentéseinek középpontba állítását, példaként pedig a bálvány, valamint a hasad az agyara kifejezéseket említette. A magyar nyelv teljes szótára napjainkban is érdekes és tanulmányozásra érdemes darab: segítségével egyrészt bepillantást nyerhetünk a 19. századi magyar nyelv szókincsébe, másrészt pedig lehetőséget kínál az elmúlt több mint másfél évszázad alatt nyelvünkben végbement változások vizsgálatára is.

Ballagi Mór szó- és szólásgyűjtő munkájának eredményeként jelent meg a Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye (Szarvas, 1850). Ebben a közmondásokat az anyanyelvünkkel együtt megszerzett kincseknek nevezi, amelyek „[n]emzedékről szállnak nemzedékre örökül s a ma bővítve adja át a hónapnak vezércsillagokúl a nép embereinek s intésül vezetőinek”, valamint kiemeli azt is, hogy a közmondások jól tükrözik egy-egy nyelv grammatikai, szókincsbeli sajátosságait, eltéréseit, ezért ha az egyes példabeszédek, közmondások esetében annak idegen nyelvben előforduló változata is fellelhető volt, azt Ballagi szintén feltüntette, ezzel megmutatva, hogy „[…] egy és ugyan azon eszme milly külömbfélekép fogatott fel a külömböző népektől.”

Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye, összeszedte, értelmezte Ballagi Mór, Szarvas, 1850
Fotó: NEMZETI KÖNYVTÁR

Ballagi Mór nyelvészeti témakörben alkotott számos munkája sorából nem hagyható ki a Magyar–német és német–magyar kéziszótár, amelyet többször átdolgozott, bővített, javított, s amely napjainkig a legkiemelkedőbb magyar–német és német–magyar szótárak egyike.

Ballagi Mór emléktáblája Budapesten
Fotó: Parókia portál

Ausführliche theoretisch-praktische Grammatik der ungarischen Sprache für Deutsche címmel jelent meg német anyanyelvűeknek írt magyar nyelvtana, amely több kiadást megélt. A nyelvkönyv célja a magyar grammatika német nyelvű feldolgozása és rendszerezése. Ballagi grammatikája a magyarnyelvkönyv-írás történetének egyik fontos állomása.

Ballagi Mór 1891. szeptember 1-jén hunyt el. Temetésén Szász Károly püspök a következő szavakkal emlékezett meg róla: 

törhetetlen erős akarattal, kitartó szorgalommal küzdötte föl magát a nyomorból, és megjelent tudományosságunk egén, mint egy fényes meteor, a mely évtizedeken keresztül világított és terjesztette a tudást a nép minden rétegében.

Felhasznált irodalom

• Kovácsné Pázmándi Ágnes 2015. Múzeumok Éjszakája a Rádayban. EKE Hírlevél. XII. évfolyam 2015/3. sz.
• Millisits Máté 2015. Kétszáz éve született Ballagi Mór. Református Újság. XXII. évf. 5. szám
• Szőts Farkas 1907. Emlékezés Ballagi Mórról. Protestáns Szemle. 19. évf. 9. füzet
• Tóth Lajos 1983. Ballagi Mór. Arcképek Szarvas múltjából. 31–34.
• Ballagi Mór. 1885. Vasárnapi Újság. XXXVII. évfolyam 37. sz.
• Ballagi Mór. 1842. Ausführliche theoretisch-praktische Grammatik der ungarischen Sprache
• Ballagi Mór. 1850. Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye, 1–2. köt.
• Ballagi Móric. 1857 Nyelvújítás és nyelvrontás. Magyar Tudomány. 2000/10. sz.
• Ballagi Mór. 1873. A magyar nyelv teljes szótára I.

A szerző Nagy Dóra, a Nyelvtervezési Kutatóközpont ügyviteli szakértője