Hjodo Rjuki és Uszui Tomohiro tanulmányában sorra veszi a vörös bolygó tanulmányozására irányuló jelenlegi és a következő tíz évre kiterjedő erőfeszítéseket - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ezek közé tartozik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Perseverance marsjárójának kőzetmintagyűjtése a Jezero-kráterben. A NASA továbbá a 2030-as években tervez űrjárművet küldeni a Marsra a mintáknak a Földre történő szállításához.
Japán pedig még az évtized vége előtt űrszondákat akar küldeni a mars mindkét holdjára és azokat mintákkal együtt visszahozni a földre.
Hjodo és Uszui szerint a vörös bolygó mindkét holdja - Phobosz és Deimosz - kisebb a Föld holdjánál és jóval közelebb is vannak a Marshoz, mint a Hold a bolygónkhoz.
A Science című tudományos folyóiratban megjelent írásukban a kutatók kifejtik, hogy a Mars felszínének tanulmányozására küldött űrszondák csupán nagyon kis területen tudnak vizsgálódni. Mint írták, olyan ez, mintha egy űreszköz a Szahara közepében landolna: találna ugyan az életre utaló nyomokat, de csak egy töredékét a valóságnak.
A szakemberek szerint ezzel szemben egy olyan űrszonda, amely a mars holdjain vizsgálódna, valószínűleg nagyobb szerencsével járna.
Mint emlékeztettek, korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a Mars egykor nedves bolygó lehetett.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: NASA
