Szenzációs felfedezés: ezeket a genetikai jegyeket hordozzák a japánok

A tanulmány azért is jelentős, mert átírja a modern japánok eredetéről szóló eddigi ismereteket.

2021. 09. 21. 9:21
Tokió, 2021. szeptember 4. Jrkelk Toki Sibuja vrosrszben 2021. szeptember 4-n. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eddig vélt kettő helyett három ősi populáció genetikai jegyeit hordozza Japán lakossága - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport ősi DNS-minták elemzése alapján.

A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azonosítottak egy kelet-ázsiai eredetű harmadik ősi népesség jegyeit, amely mintegy 1700 éve érkezhetett a szigetországba és segített forradalmasítani a japán kultúrát.

A kutatók 17 japán őslakos maradványaiból nyert DNS-t elemeztek. A legidősebb maradványok kilencezer évesek, a legfiatalabbak 1700 éves voltak. A kapott eredményt összehasonlították a mai japán emberek genetikai adataival.

Korábban már bizonyítást nyert, hogy két ősi csoport emberei adják a japánok genetikai őseit. Az első csoport a dzsómon kor emberei, akik a mintegy tízezer évig tartó csiszoltkő-korszak idején vadászó-halászó, gyűjtögető életet éltek, földbe mélyített veremházakba laktak. A kort zsinórmintás agyagedényeikről nevezték el, amelyek némelyike több mint 12 ezer éves, azaz a legelső ilyen edények a világon.

A második csoport egy északkelet-ázsiai eredetű populáció, amely Kr.e. 900 körül érkezhetett a szigetekre és magával hozta a rizstermesztést a jajoi kor idején.

A mai japánok génjeinek 13-16 százaléka vezethető vissza ezen csoportokhoz - állapították meg a kutatók.

Eredetük 71 százaléka azonban egy harmadik ősi kelet-ázsiai eredetű csoporthoz kötődik, amely mintegy 1700 éve érkezett és amely a kofun kor kezdetét jelzi.

A kofun kor követi a jajoi kort, körülbelül 250-től 538-ig tartott. A kofun szó a korra jellemző halomsírokat takarja. Ezek az emberek számos kulturális újítást hoztak és fejlesztették a központosított hatalom rendszerét. Ezen emberek főként a Kína lakosságának nagy részét kitevő hanokra hasonlítottak.

 

"Felfedezésünk azért jelentős, mert átírja a modern japánok eredetéről szóló ismereteinket" - mondta Nakagome Sigeki, a dublini Trinity College genetikusa, a tanulmány társszerzője.

(A borítóképen, amely csak illusztráció, járókelők Tokió Sibuja városrészében 2021. szeptember 4-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.