A teamester elmondta, hogy hazánkban 1998-tól van jelen ez a művészeti ág, azóta járnak teamesterek Magyarországra. Elsőként Nishikawa Sotokut, majd később Tsutsumi Mihoko mestert küldte az Urasenke iskola nagymestere hazánkba, hogy felkeltsék a magyarok érdeklődését a teaművészet iránt. Később a mesterek egy-egy kiemelkedően tehetséges diáknak nagymesteri engedélyt kértek kiotói, intenzív teatanulmányok folytatására. Rajzó-Kontor Kornélia hazánkból ötödikként, 2006-ban kapta meg a lehetőséget, hogy a nagymester intézményében tanulhasson.
Tanulóévek Japánban
– 1998-ban, tinédzserként szereztem első, japán kultúrával kapcsolatos élményeimet, amikor középiskolai cserediákként egy évet töltöttem Jamagucsi prefektúra egyik kisvárosában – árulta el a teamester.
– Megismerhettem a modern japán emberek életritmusát, életfelfogását, mindennapjait, mellette igyekeztem a tradicionális japán művészeti ágak közül is minél többet megtapasztalni. Ekkor szerettem bele a japán teaművészetbe. Hazatérve a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki informatika szakán kezdtem meg tanulmányaimat, s közben szüntelenül kerestem a lehetőséget a teaművészet itthoni gyakorlására. Hamarosan rá is találtam a Magyarországi Urasenke tevékenységekért akkor felelős Tsutsumi Senseire és a japán tanulmányaiból éppen visszatért tanítványára, Palotás Gáborra. Három év közös munka után ajánlotta fel nekem a mester az ösztöndíjprogramban való részvétel lehetőségét. Japánból való hazatérésem óta aktívan népszerűsítem, oktatom a teaművészetet és koordinálom a hazai teaművész-közösség tevékenységeit – emelte ki Rajzó-Kontor Kornélia.
A teaszertartás
2001-ben jegyezték be a kiotói Urasenke teaiskola magyarországi tagozataként az Urasenke Tankokai Hungary Association szervezetet. Kornélia és tanítványai a japán kultúrát népszerűsítő mozgalom, rendezvények állandó résztvevője. Előadások, bemutatók, workshopok, tanfolyamok tartásával segítik a teaszertartás iránt érdeklődőket a rendkívül komplex művészeti alkotások értelmezésében, azok létrehozási technikáinak elsajátításában.
– A teaszertartás egy nagyon összetett művészi alkotás, amelynek a vendég maga is szerves része
– magyarázza Kornélia. – A matcha tea elkészítése és elfogyasztása csupán egy kis szelete a szertartásnak, mégis a legfontosabb, hiszen egy teaművész fő célja, hogy a tea elfogyasztásának momentuma életre szóló élményt adjon a vendégnek. Az „ebbe a pillanatba” való megérkezést, majd az élmény feldolgozását segíti a gondosan megtervezett és karbantartott teakert és teaszoba, a kifinomult mozgásforma, a tea elkészítéséhez és felszolgálásához használt eszközök változatos szín-, anyag-, forma-, motívumvilága, a fények játéka, de még a vendég és vendéglátó közötti sajátos társalgási forma is.
– A folyamat középpontjában a vendég áll – mondta Kornélia. Harmonikus, tiszta közegben mindenki jól érzi magát. Ha ehhez ráadásul egy tiszteletteljes légkör társul, akkor megszületik az a nyugodtság, ami a testet és a lelket átjárja. S mivel nincs két egyforma nap, ahogyan két, azonos módon működő vendégtársaság sem, így a teamester minden alkalommal, a legapróbb részletekig, mindent testre szab az adott napi vendégeket és az aktuális évszak sajátosságait figyelembe véve.
„Öt kontinens teaösszejövetel”
Kornélia elmondta, hogy nemrég a japán teaművészettel foglalkozó emberek egész világra kiterjedő közössége ünnepelt. Az Urasenke teaiskola 15. generációs nagymestere, Sen Genshitsu Hounsai Daisosho hetven éve kezdte meg Hawaiin azt a küldetését, melynek céljául a Chado szellemiségének világszerte történő megismertetését, meghonosítását tűzte ki. Több évtizedes munkásságának eredményeként a világ öt kontinensén van jelen ma már a művészet kisebb-nagyobb közösségek révén. Ezen a napon öt kontinenst képviselve, öt Urasenke teaművész mutatott be közös művészeti alkotást az online térben, a Japán Tankosha Publishing Inc. által meghirdetett „Öt kontinens tea-összejövetel” rendezvényen, mellyel nagymesterük életútja, missziója előtt tisztelegtek.
Japán, Ausztrália, Egyiptom, Magyarország és Brazília volt a helyszíne az 5 Urasenke teaszertartásnak, melyek során nem csupán azt mutatták be, hogy milyen formában valósul meg a teaművészeti vendéglátás különböző kultúrközegekben, hanem a művészek által képviselt kontinensek sokszínűsége is láthatóvá vált. A teaművészvilágban eddig kevéssé ismert és elfogadott online tér most lehetőséget teremt az érdeklődőknek megtapasztalni azt, hogy ugyanazon művészeti ág képviselői milyen módon dolgozzák fel és jelenítik meg ugyanazt a témát a világ különböző pontjain.
Európa képviseletére Rajzó-Kontor Kornélia kapott felkérést. Mivel sokéves erőfeszítései ellenére sem tudott létrejönni itthon a teaszertartás szabályai szerint kialakított teaház, teaszoba, ezért az otthonában kialakított tatamis teret elhagyva, a szertartás bemutatására hazánk legrégebbi japánkertjét, a Zuglóban található Varga Márton japánkertet választotta. Európai művész kollégáival kooperálva öt országból gyűjtött eszközöket, hogy azokat használva, a teaművészet szabályait maximálisan betartva készítsen teát két vendégének. A vendégek kiszolgálásában tíz- és nyolcéves gyermekei segédkeztek, akik hazánkban elsőként nőnek fel képzett teaművész gyermekeként, a teaművészet szellemiségével átitatott otthoni közegben.
Bár a vendéglátási élmény fizikai jelenlétet igényel, mégis bíznak az alkotóművészek abban, hogy képernyőn keresztül is sikerül a teaművészet által közvetített egyetemes értékeket megteremteni, „harmonikus, tiszteletteljes, tiszta és nyugodt teret, időt, szellemi állapotot” létrehozni.
Borítókép: Rajzó-Kontor Kornélia az „Öt kontinens tea-összejövetel” szertartása közben. Fotó: Tamás Attila