A régi mesterek művein kívül olyan modern alkotók művei is megtalálhatók a rangos múzeumban, mint René Magritte vagy Rik Wouters, sőt a KMSKA rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel James Ensor belga szimbolista festő képeiből.
Az 1890-ben átadott, historizáló stílusban emelt múzeumot 100 millió euróért újították fel és bővítették, 40 százalékkal 21 ezer négyzetméterre növelve a kiállítási területet azáltal, hogy a KAAN Architecten építésziroda fehér kockaépületekkel építette be az Antwerpen déli részén emelkedő impozáns palota belső, az utcáról nem látható udvarait.
A történelmi épületrészben az 1880 előtti műalkotásokat, az új kiállítótermekben az 1880 utáni műveket helyezték el. A megnövelt kiállítótér ellenére a múzeumot nem zsúfolták tele látnivalókkal, csak a legérdekesebb műveket tették közszemlére tágas környezetben, a 8400 műtárgyból mindössze 640 került be az állandó kiállításba.
Az új tárlat kialakításába bevonták a látogatókat is: 4700 jelentkező közül kiválasztottak egy 100 fős fókuszcsoportot, amely véleményezhette és befolyásolhatta a tárgyak kiválasztását és elrendezését. A közönségnek köszönhető például, hogy több lett az állatábrázolás, és kiemelt helyet kaptak az egyik terem festményein látható túlméretezett halálfejek.
Luk Lemmens, a múzeum elnöke a csütörtöki sajtóbejáráson azt mondta, hogy az újjászületett KMSKA immár egy sorban említhető olyan európai közgyűjteményekkel, mint az antwerpeni Rijksmuseum vagy a madridi Prado. Jan Jambon flamand miniszterelnök nem sokallta a felújítás 100 millió eurós (40 milliárd forint) költségét, szerinte más külföldi projektekhez képest ez „jóáras” befektetés volt.
A megújult, megszépült intézményt szombaton adják át a nagyközönségnek egy nagyszabású művészeti fesztivál keretében. A zárva tartás évei alatt a gyűjtemény mintegy 130 darabját restaurálták, más művek a nagyvilágot járták.
Borítókép: Az antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum (Fotó: Wikipédia)
