1955-ben, a hollandiai World Press Photo Alapítvány által útjára indított pályázat az elmúlt években számos változást vezetett be. A zsűrizést regionálissá tette, amelynek célja a helyi események értőbb értékelése. Illetve külön díjazzák az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a délkelet-ázsiai és óceániai régióból beérkezett műveket összesen négy kategóriában.
Az egyedi fotó, a képriport, a hosszú távú munkák és a nyitott forma kategóriákban 2022-ben 130 országból 4066 fotóriporter 64 823 munkája érkezett, amelyből nemzetközi szakmai zsűri válogatta ki a legjobb sajtófotókat.
– Nagy öröm számunkra, hogy évek óta a Magyar Nemzeti Múzeum biztosítja a helyszínt ehhez a kiváló kiállításhoz – emelte ki L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
– Nehéz időket élünk, a szomszédunkban háború zajlik, s bizony a háború régóta témája a sajtófotózásnak
– tette hozzá, majd Robert Capa magyar származású fotóriporter spanyol polgárháborúban készült fényképeit hozta fel példaként. – Olyan időket élünk, ahol egyre több háborúval kapcsolatos fotográfiát kell látnunk, nem véletlen, hogy a honvédelmi miniszter urat kértük meg arra, hogy nyissa meg a kiállítást – folytatta az igazgató, miközben a fotók aktualitására hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, akik a bemutatott fotókat készítették, nemcsak kiváló fotográfusok és művészek, hanem a sajtó munkatársai is.
Kiemelte, hogy a sajtó számunkra azért is fontos, mert feladatuk, hogy hitelesen mutassák be a mindennapi életet vagy éppen a politikai és a gazdasági eseményeket.
Majd a sajtószabadságot érintő kérdéseke is utalt, különös tekintettel az Európai Bizottság médiatörvény-tervezetére.
A Holland Királyság budapesti nagykövete, Désirée Bonis elmondta, a World Press Photo minden évben az őszi kulturális kínálat kiemelt eseménye. – Remélem, hogy a kiállítás nyomán egy kicsit reagálni tudunk együtt arra, hogy mik történtek a világban, s segít abban, hogy megbirkózzunk a kihívásokkal – mondta a nagykövet asszony.
Míg Marika Cukrowski, a World Press Photo Alapítvány kiállítási menedzsere hangsúlyozta, hogy ez már a 65. alkalom, hogy a World Press Photo életre kell. – Nagyon köszönöm Révész Tamás munkáját, aki szenvedéllyel és elkötelezetten hozta létre ezt a kiállítást – tette hozzá. Majd kiemelte, hogy hisz abban, hogy a fotó a történetmesélés egyik platformja, s az új regionális pályázati és zsűrizési forma új színt hoz a Word Press Photo életébe az elmúlt évek egyensúlyvesztését követően.
A kiállítás szervezője a Herald Europa, felelős koordinátora pedig Révész Tamás, aki köszönetet mondott minden részvevőnek, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy immár ötödik alkalommal ad helyet a világ egyik legkiválóbb sajtófotós válogatásának.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszer megnyitóbeszédében felhívta arra a figyelmet, hogy a fotók számos társadalmi igazságtalanságot tárnak elénk. – A mai alkalomnak, s akár a kiállításnak is mottója lehetne John Fitzgerald Kennedy elnök édesanyjának gondolata, aki így vélekedett: „Az életben nem a mérföldkövek, hanem a pillanatok fontosak.” És valóban, ha majd végig tekintünk a kiállított fotókon, akkor láthatjuk, hogy nem feltétlenül mérföldkövei az egyes emberek vagy akár az emberiség történetének, ugyanakkor visszahozhatják és tükrözik az adott pillanatot, amelyről később talán már az is kiderül, hogy sorsformáló, sorsfordító pillanat – tette hozzá a honvédelmi miniszter. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fotósok azt mondják, hogy nem azt fotózzák, amit látnak, hanem azt, amit éreznek.
Ezzel a gondolattal érdemes szemügyre venni a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított valamennyi sajtófotót.
Az idei kísérőkiállításon pedig Radisics Milán fotográfus munkáit tekinthetjük meg, amelynek témája az ember hatása, lábnyoma a Földön.
