Európa-szerte nagy felháborodást váltott ki az Európai Bizottság napokban megszellőztetett médiatörvény-tervezete, amely európai lapkiadó egyesületek szerint súlyosan sértené a sajtószabadságot. A brüsszeli testület ezen a héten tárgyal a tervezetről, amely az egyes tagállamokban állítólag átláthatóbbá tenné a médiatulajdonlással kapcsolatos szabályozásokat. A tervezet szól egy új európai médiatanács felállításáról is, amely minden olyan esetben közbelépne, amikor a médiapiaci változások nem felelnek meg az uniós szabályoknak. A tanács véleményt alkotna a médiapluralizmusra és a szerkesztőségi függetlenségre hatással lévő összefonódásokról, médiafúziókról. Az Európai Bizottság azt várja a törvénytől, hogy az megvédi az újságírókat és a szerkesztőségeket a politikai nyomásgyakorlástól.
A jogszabály lehetővé tenné, hogy annak be nem tartása esetén eljárást kezdeményezzenek az Európai Bíróságon.
Az európai lapkiadók ellenzik a kezdeményezést: az Európai Magazinmédia Szövetség és az Európai Lapkiadók Szövetsége szerint a tervezet sértheti a befektetés és a vállalkozás szabadságát, és nem indokolt a médiaszabályozás európai szintű harmonizálása sem.
Elfogadhatatlan, hogy a médiaszabadság védelmét célzó javaslat éppenséggel a kiadók szerkesztési szabadságának elvét, a sajtószabadság egyik lételemét kívánja felülírni
– közölte az Európai Lapkiadók Szövetsége.
Az Európai Unió történetében először a lapkiadókat és a szerkesztőségeket az Európai Bizottság irányította médiahatóság felügyelete alá helyeznék
– panaszolta közleményében az Európai Kiadók Tanácsa is, aggályának adva hangot amiatt, hogy Brüsszel bele akar szólni a kiadók és szerkesztőségek napi működésébe. A szervezet szerint nem is lehetséges az egész unióra egységesen megszabott médiatörvényt alkotni a nemzeti különbözőségek miatt.
A kiadók nincsenek egyedül ebbéli véleményükkel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tekintélyes konzervatív lapban írt cikkében Michael Hanfeld kifejti:
Az Európai Bizottság médiaszabadság-törvényének nem sok köze van a sajtószabadsághoz, sőt az EU-nak teljes ellenőrzést biztosít.
A szerző szerint ez még akkor is aggályos, ha a bizottság célja a médiába való állítólagos állami beavatkozás korlátozása olyan országokban – Magyarországon, Lengyelországban, Franciaországban –, amelyekben Brüsszel jogállamisági problémákat vél felfedezni a médiaszabályozásban.
A baj azonban itt az, hogy miközben a bizottság azt mondja, a médiát az államtól akarja megvédeni, addig az EU-szuperállam felügyelete alá helyezi
– érvel Michael Hanfeld, mondván: az EU-ban sem a sajtószabadság, sem a sajtószabadság demokráciában betöltött fontos szerepét nem értik.
„A nyilvánosságra hozott szöveg számos, a sajtószabadság alapelveit fenyegető veszélyt tartalmaz” – olvasható Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökének lapunkhoz is eljuttatott közleményében. A tervezet megfosztaná a kiadókat a szerkesztési irányvonaluk meghatározásának szabadságától, és felelősségre vonná őket a tartalomért, amelybe nem lehetne beleszólásuk.
Kizárólag a kiadó az, aki erkölcsi, jogi, pénzügyi és politikai felelősséget vállal a kiadványaiért és tartalmáért. A kiadók viselik kiadványaik sikerének vagy kudarcának teljes kockázatát. A szerkesztési szabadságukba való ilyen beavatkozás felborítaná a sajtószabadságot, valamint a befektetés és az üzleti élet szabadságát
– közölte Kovács Tibor, aki hangsúlyozta: a kiadók szerkesztési szabadságába való bármilyen beavatkozás a sajtószabadságot alapjaiban sértené.
Borítókép: Újságokat szemlél egy nő Franciaországban (Fotó: AFP/Hans Lucas)
