A hamis mosoly is boldoggá tehet

Egy nemzetközi tudóscsoport – az ELTE PPK kutatóinak részvételével – csaknem négyezer ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly természetes jókedvet idéz elő. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek – derül ki a ­Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmányból.

2022. 11. 04. 8:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatókat csaknem száz éve foglalkoztatja a kérdés, hogy az érzelmek kialakulásában meghatározóak-e a test felől érkező jelzések. Amolyan tyúk vagy a tojás dilemma ez: először jókedvünk van és azután mosolygunk, vagy a mosolygástól lesz-e jókedvünk? A mimikai visszacsatolás elmélet (faciális feedback hipotézis) hívei úgy tartják, az érzelmi élmények kialakulásában szerepet játszik az akaratlagos izomaktivitás, elsősorban az arcizmoké. Az 1960-as években ugyanis azt találták, hogy a vidám arckifejezést utasításra felvevő emberek jobb hangulatról számoltak be, mint azok, akiket más mimika produkálására kértek. Ezt a hatást azonban a későbbiekben változó eredményességgel sikerült csak igazolni.

Adott tehát a kérdés: az arcra csalt mosoly önmagában is boldogabbá tesz bennünket? Tudósok egy csoportja az évtizedek óta folyó vita lezárására vállalkozott. A munkában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar három munkatársa vett részt. A felmérésbe 19 országból csaknem négyezer embert vontak be. – A kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a kutatói instrukcióra felvett arckifejezés befolyásolja-e a hangulatot. A résztvevőknek instrukciók alapján olyan arckifejezéseket kellett felvennie, ami például a mosolygás során használt izmokat használja. Ez nem a saját érzelmi állapotuknak megfelelő arckifejezés volt, ezért hívhatjuk „hamis mosolynak” – tájékoztatott Nagy Tamás egyetemi adjunktus. A kísérlet során tehát mindenki az előre meghatározott arckifejezést vette fel, így nem lehetséges – és nem is volt a kutatás célja – a nem autentikus mosoly emberi populációban való előfordulásának vizsgálata.

Az első elemzések után a kutatók azt találták, hogy az örömtelibb arckifejezés növelte a jókedvet.

Ezt azonban az is okozhatta, hogy a semleges kifejezések után, például az unalom miatt, csökkent a boldogságérzet. Az ehhez hasonló zavaró tényezők kizárása és a megbízható eredmények érdekében a kutatók többféle mérést végeztek, és minden feladathoz kontrollhelyzetet biztosítottak.

A vizsgálat megerősítette, hogy a mesterségesen felvett vidám arckifejezés előidézi és fokozza is a jókedvet. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek, azaz Amerikától Magyarországon át Kenyáig és Japánig mindenhol vidámabbak lettek a résztvevők, ha mosolygó arckifejezést vettek fel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.