Az éghajlatváltozás miatt egyre kevésbé valószínű a fehér karácsony az északi féltekén

A karácsonyi képek nagy része – havazás, hóember, síelés – a télies időjárás körül forog. Még a déli féltekén is – ahol a karácsony nyár közepére esik – a karácsonyi képeslapokon és dekorációkon gyakran csillogó hópihék láthatók. De mivel az éghajlatváltozás átírja a hagyományos időjárási mintákat, a fehér karácsony egyre ritkábban fordul elő a jövőben.

Forrás: PIXABAY

Az elmúlt évtizedekben Németországban is csökkent a havas karácsony esélye is csökkent. – Az időjárási rekordok azt mutatják, hogy az 1970-es években körülbelül három-négy évente volt fehér karácsony – mondta Peter Hoffmann, a potsdami éghajlati hatáskutató intézet munkatársa az Inside Climate Newsnak. Mivel a december végi átlaghőmérséklet körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedik, a karácsonyi havazás valószínűsége körülbelül öt-nyolc évre csökken.

A klímaváltozás intenzívebbé teszi a téli viharokat? – tette fel a kérdést az euronews.com. Ez egy bonyolult kérdés. Az Egyesült Államok területén 64 százalékán kisebb az esélye a fehér karácsonynak. Ugyanakkor egyes területeken a klímaváltozás növeli a heves hóviharok esélyét.

A melegedés miatt a légkörben több a nedvesség, ami eső, vagy hó formájában hull le. Amikor a hőmérséklet kellően hideg, a megnövekedett nedvesség intenzív hóviharokat fog jelenteni. Például Amerika 2010-es „Snowmageddon” hóviharait az Atlanti-óceán magas felszíni hőmérsékletével hozták összefüggésbe.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tavaly megjelent tanulmányában olvasható, hogy a december havi középhőmérséklet sokéves átlagban nulla fok közelében alakul az országban. Az egymást követő évek decemberei olykor igen szélsőségesek, megfigyeléseik szerint például 1901 óta a leghidegebb december 1933-ban volt (mínusz 5,8 Celsius fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (plusz 4,5 Celsius fok) a következő évben, 1934-ben. A legmagasabb átlaghőmérsékletű decemberek a múlt században fordultak elő (1915, 1916, 1934, 1960, 1985). Noha az ezredforduló óta több december volt az átlagosnál melegebb, nem voltak olyan enyhék, mint a korábbiak. Ha a hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (mínusz 4,8 Celsius fok).

Lesz-e fehér karácsony?

Karácsonykor a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat. Az országos középérték mínusz tíz és plusz nyolc fok között alakult az elmúlt 120 évben. Hidegebb karácsonyok jellemezték az 1920-as, 1930-as, 1960-as és különösen az 1990-es éveket, valamint a 2000-es évek elejét.

Összesen hét ünnep volt mínusz hét fok alatti középhőmérséklettel, ebből öt 1992 és 2002 között. A hideg mellett szép számmal fordulnak elő szinte minden évtizedben enyhe karácsonyok is. Csak a 2010-es években nem fordult elő hidegebb karácsony. Utoljára fagypont alatti átlaggal a 2008-as ünnep volt. A legenyhébb a 2009-es karácsony volt (7,8 fok). A 2010-es évek mellett tartósan enyhe időjárással teltek a karácsonyok az 1910-es évek környékén, valamint az 1980 körüli években is.

Síkvidéken általában nincs összefüggő hóréteg karácsonykor. A legtöbb fehér karácsony az 1960-as és 1990-es évek környékén, míg a legkevesebb az 1970-es és 2010-es években volt. A lehullott hó a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni, ezáltal nagyobb eséllyel gyarapodni. 

Kékestetőn ezért az a ritkább eset, amikor nincs hó karácsony egyik napján sem, ami a legtöbbször a 2010-es években fordult elő, ugyanakkor a harminc centimétert meghaladó hóvastagság karácsonykor még az ország legmagasabb pontján is csak nyolc alkalommal volt az elmúlt hét évtizedben. A legnagyobb hóvastagságot a Kékesen, hetven centimétert, 1981 karácsonyán mérték. A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hó. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaró lepte be a várost.

A hegységekben gyakoribb a havazás, így nem meglepő, hogy minden évtizedben a maximum Kékesen figyelhető meg. Hazánk legmagasabb pontján a hótakaró nagyobb részben korábbi havazásokból maradt vissza, míg síkvidéken többnyire friss hóról beszélhetünk. A legtöbbször havazás az ünnepek alatt az 1960-as években volt, ahogy a legtöbb hótakarós nap is ebben az évtizedben fordult elő. A havazások gyakoriságában is megfigyelhetünk egy kisebb maximumot az 1990-es években. A legkevesebb karácsonyi havazás a 2010-es években volt, de nem volt gyakori a hóesés az 1950-es és 1970-es években sem.

Összességében elmondható, hogy hazánkban a fehér karácsony nem tekinthető gyakorinak, még a havasabb 1960-as években is az ünnepi napokon összefüggő hóréteg általában kevesebb, mint ötven százalékban fordult elő. Fehér karácsony síkvidéken mintegy négy-hat évente adódik. A legkevesebb havas ünnepet a 2010-es és 1970-es években észlelték.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)