A Japán Űrügynökség (JAXA) Hajabusza–2 űrszondája 2014-ben indult útnak a nagyjából egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroida felé. A kisbolygó azért volt érdekes, mert feltételezték, hogy gazdag olyan szerves molekulákban, amelyek az élet építőkövei lehetnek. A várakozás beigazolódott.
Az űrszonda 2019 februárjában gyűjtött mintákat a Földtől körülbelül 347 millió kilométerre található kisbolygóról. A különleges anyag 2020 decemberében ért a Földre. Ebből kapott egy kis mennyiséget, 30 milligrammot, a NASA elemző csoportja.
A Hajabusza–2 űrszonda által visszaküldött minták alátámasztják azt az elméletet, hogy a földi élethez létfontosságú elemeket, például aminosavakat, szállíthattak üstökösök és kisbolygók a Földre. A Science tudományos lapban közölt első eredmények szerint a Ryugu minta számos úgynevezett prebiotikus szerves anyagot tartalmaz, köztük többféle aminosavat. Az ezen molekulákat létrehozó kémiai reakciók akár az aszteroidákon is lejátszódhatnak.
– A prebiotikus molekulák jelenléte azt üzeni, hogy az aszteroida felszínén a napsugárzás és az ultraibolya besugárzás által okozott zord környezet és a vákuum ellenére a Ryugu felszíni szemcséi képesek megvédeni a szerves molekulákat – olvasható a Space.com-on a kutatás vezető szerzője, Hirosi Naraoka (Kyushu Egyetem) a véleménye.
Ezek a molekulák az egész Naprendszerben szétszóródhatnak, miután becsapódások vagy egyéb okok miatt kilökődnek az aszteroida legfelső rétegéből.
A Ryugu mintában olyan szerves molekulákat is találtak, amelyek folyékony víz – a földi élet létezésének létfontosságú összetevője – jelenlétében képződnek, mint például karbonsavak, policiklusos aromás szénhidrogének és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek.
Eddig a Ryugu eredményei többnyire összhangban vannak azzal, amit bizonyos típusú szénben gazdag (széntartalmú) meteoritoknál tapasztaltunk
– mondta a tudományos portálnak Jason Dworkin, a NASA Goddard Space Flight munkatársa, a cikk egyik szerzője.
Meddig tanulmányozzák a Ryugu aszteroida mintáit?
Érdekesség, hogy a Ryugu-mintában nem találtak cukrokat, valamint DNS- és RNS-komponenseket, amelyeket más szénben gazdag aszteroidákon már felfedeztek. A csapat azt gyanítja, hogy ezek a vegyületek jelen vannak a Ryuguról származó mintában is, de a kimutathatósági határ alatt, tekintettel a kutatáshoz vizsgált kis mintatömegre.
A Ryuguról származó mintákat még sok éven át tanulmányozzák. Ezek a jövőbeli vizsgálatok magukban foglalják a Ryugu minta és a Bennu aszteroida 2020-ban gyűjtött mintáinak összehasonlítását.
Az amerikai űrügynökség másfél tonnás eszköze, az Osiris-Rex 2016 szeptemberében indult hosszú útjára a mindössze ötszáz méter átmérőjű, kissé szögletes Bennu kisbolygóhoz. A kisbolygó azért érdekes, mert a feltételezések szerint a Naprendszer keletkezésének időszakából származó ősi anyagot őriz.
Az Osiris-Rex 2020. októberében vett mintát a Bennu kisbolygó felszínéről – 2018-ban ért a közelébe –, 2021 áprilisban még keringett körülötte egy kicsit, hogy azóta fokozatosan távolodva 2023 szeptemberében visszatérjen a talajmintákkal. (Ha sikerül, ez lesz az első amerikai űrszonda, amely egy kisbolygó anyagát hozza a Földre.)
A mintavételen túl az Osiris-Rex két éven keresztül gyűjtött adatokat a Bennu mozgásáról, ennek alapján meglehetős pontossággal meg tudják mondani a pályáját 2300-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy a Bennu 1:1750-hez eséllyel ütközhet 2300-ig a Földdel. – Ha a Bennu valóban becsapódik a Földbe, átmérőjénél tíz-hússzor nagyobb krátert hozna létre, a lökéshullám által elpusztított terület átmérője a kráter százszorosa lenne – emelte ki 2021-ben Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi tisztje.
– A Ryugu és a Bennu aszteroida mintáinak összehasonlítására azután kerül sor, hogy a NASA Osiris-Rex küldetése 2023-ban visszaér a Földre a mintákkal - mondta Jason Dworkin. Az Osiris-Rex várhatóan sokkal nagyobb mennyiségű mintát hoz a Bennuból, ami lehetőséget biztosít az életnyomok kutatására egy szénben gazdag aszteroidán.
Borítókép: A japán űrkutatási hatóság (JAXA) által közreadott képen az ügynökség munkatársai begyűjtik a Hajabusza–2 japán űrszonda kapszuláját Dél-Ausztrália állam sivatagos területén 2020. december 6-án (Forrás: MTI/EPA/JAXA)
