Megtalálhatták a gyilkos galóca méreganyagának ellenszerét

A gyilkos galóca nevéhez illően valóban súlyosan mérgező gomba. A halálos mérgezések nagy részét ez a faj okozza világszerte. A kutatók megtalálhatták a gomba egyik leghalálosabb méreganyagának ellenszerét. Az indocianin zöld néven ismert színezék a laboratóriumi vizsgálatok során megakadályozta, hogy egy toxin elpusztítsa a kísérleti egereket és az emberi sejteket.

1470141182 Fotó: Bukhta Yurii

Több mint négyezer kalaposgombafaj létezik, közülük az ehetők száma több száz, az erősen mérgezőké pedig egy-két tucat. Magyarországon évente átlagosan 100-150 gombamérgezés fordul elő. A gombamérgezések okozta halálozások többségéért világszerte a gyilkos galóca a felelős. Becslések szerint akár harminc gramm, azaz egy kifejlett gombakalap felének megevése elegendő ahhoz, hogy egy felnőtt embert megöljön. A tünetek hat órával a gomba elfogyasztása után jelentkezhetnek.

Ha az érintettet nem kezelik azonnal, a toxinok máj- és vesekárosodást okozhatnak, amely az étkezést követő 48 órán belül halálhoz vezethet. A méreg ellen jelenleg nincs ellenszer.

Számos országban a szakemberek a gomba érintését is tiltják, nem beszélve az étkezésre szánt gombafajokkal való közös tárolásról. Nem árt az óvatosság, hiszen a gyilkos galóca hatóanyagai sem a főzés, sem a fagyasztás, sem a tartós szárítás hatására nem bomlanak le.
Az elmúlt években sikerült izolálni a mérgező anyagok döntő többségét. A ciklikus peptidek közé sorolható vegyületek két fő csoportba sorolhatók: az amatoxinok és a fallotoxinok. Az alfa-amanitin valószínűleg a leghalálosabb az amatoxinok között. Azonban nem teljesen ismert, hogyan öl az alfa-amanitin.

Egy kínai és ausztrál kutatócsoport a CRISPR/Cas9 génszerkesztő segítségével keresett magyarázatot. Arra jutottak, hogy a folyamatban fontos szerepe lehet az STT3B nevű fehérjének, amely a cukroknak a fehérjékhez való kötődését segíti. Ezután olyan meglévő gyógyszert kerestek, amely zavarhatja az STT3B és az alfa-amanitin közötti kölcsönhatást. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által jóváhagyott több mint háromezer gyógyszer között kutakodva arra jutottak, hogy az indocianin zöld néven ismert színezék megakadályozhatja, hogy az alfa-amanitinnel kezelt emberi sejtek elhaljanak.

Egereken és emberi sejteken végzett laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók sejtése beigazolódott: az orvosi eljárásokban használt színezék meggátolta az alfa-amanitin által kiváltott máj- és vesekárosodást, emellett növelte a mérgezés utáni túlélés esélyét. A kutatók azoknál az egereknél is találtak jótékony hatást – eredményeikről a Nature Communicationsben számoltak be –, amelyeket csak négy órával a mérgezés után kezeltek indocianin­nal. Ugyanakkor a nyolc vagy tizenkét órával később kezelést kapott rágcsálóknál már nem volt megfigyelhető állapotjavulás. Ennek az lehet oka, hogy az alfa-amanitin addigra visszafordíthatatlanul roncsolta a sejteket, így a kezelés csak akkor használ, ha bizonyos időhatáron belül történik. 

Mérgezési tünetek

A kalapos gombák alig három százaléka mérgező, tehát a kertekben növekvő gombák között elég kis valószínűséggel bukkanhatunk halálosan mérgező példányokra. Ha bizonytalan valaki, hogy milyen gombát talált, mutassa meg gombaszakértőnek. A gondosság ellenére előfordulnak mérgezéses esetek. Az elfogyasztott gombafajtól függően a tünetek nagyon különbözők lehetnek, jelentkezhetnek órákon belül vagy akár napokkal később is. Általában minél korábban (percek, órák) jelentkeznek a tünetek, annál enyhébb a mérgezés – olvasható az Egészségvonal.gov.hu-n. A gomba elfogyasztása után 12–24 órával jelentkező tünetek súlyos mérgezésre utalhatnak! A gombamérgezéseket nem maguk a gombák, hanem az általuk termelt mérgező anyagok, a toxinok okozzák. 

Borítókép: A halálos gombamérgezések többségéért a gyilkos galóca a felelős (Fotó: Shutterstock)