A sarlósfecske több mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt

Eddig úgy tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek – írja a New Scientist tudományos magazin.

A sarlósfecskék (Apus apus) időzítik hosszútávú repüléseiket, hogy ekapják a legjobb szelet Forrás: FLICKR

A Lappföldtől a Szaharáig

Susanne Akesson és Giuseppe Bianco a svéd Lund Egyetem kutatói kimutatták, hogy a sarlósfecske átlagban napi 570 kilométert repül, de a leggyorsabb madár 832 kilométert tett meg egyetlen nap alatt. A sarlósfecskék rovarokkal táplálkoznak, és erre repülés közben is képesek, ami lehetővé teszi, hogy összességében körülbelül tíz hónapot töltsenek a levegőben az év során.

A különleges kis madarak testtömegüknek és a repülés közbeni evésnek köszönhetően nagyon nagy vándorlási sebességre képesek. Amíg más madaraknak szükségük van némi talajon eltöltött időre ahhoz, hogy táplálkozzanak repülés előtt,

addig a sarlósfecske erre repülés közben is képes.

Akesson és Bianco geolokátorokat használtak, hogy nyomon kövessék a sarlósfecskék migrációs mintázatát. A megfigyelt sarlósfecskék Lappföldön, Svédország északi vidékén szaporodnak és a Szahara déli területeire vándorolnak. Minden évben augusztus közepén hagyják el Lappföldet, és május végén térnek vissza északra.

A sarlósfecskék (Apus apus) időzítik hosszútávú repülésüket, hogy elkapják a legjobb szelet
Fotó: Flickr

A kedvező hátszélhez igazítják a vándorlásukat

A kutató páros 19 sarlósfecskét követett nyomon ősszel, amikor a vándorlás 20 repüléses és 22 útmegszakításos napból ált átlagban, 20 sarlósfecskét pedig tavasszal figyeltek meg, amikor ugyanez 15 utazós napból továbbá 5 útmegszakításos napból áll.

Tavasszal esélyes leginkább, hogy a repüléshez jó hátszelet találjanak, különösen nagy magasságban.

Tavasszal az is lerövidíti a vándorlási időt az őszihez képest, hogy ilyenkor könnyebb rovarokat találni.

A kutatók analizálták az időjárási kondíciókat a vándorlás útvonala mentén, ami azt mutatta, hogy a madarak ahhoz időzítik a hosszú távú repülésüket, hogy kifogják a legjobb szelet. Nem világos, hogyan csinálják ezt, de korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy szenzitívek a légnyomás változásaira.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.