Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő. A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.
Az idei tíz „elismerést” csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében.
Ha azonban a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt látja, hogy a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.
Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre.
„Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen” – magyarázta Stephen Reber a BBC-nek.
A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel, vagy helioxszal töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben.
Az elemzés megerősítette, hogy az aligátorok testmérete tényleg összefügg az általuk kiadott hangrezgéssel. „Azt azonban nem teszteltük, vajon a többi állat megérti-e a hangból, mekkora a hüllő teste” – tette hozzá a svéd Lundi Egyetem kutatója.
Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. A világjárvány miatt azonban a 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.
Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule. A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.
A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.
Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.
