Visszaadhatják a gyarmatokról származó műkincseket

Az egykori gyarmatokról elhurcolt műkincsek visszaadását javasolja a holland kormánynak egy szakértői bizottság.

Keszthely, 2019. április 3. Aranyozott ezüsttányérok és -kelyhek az egykor a Festetics család tulajdonában lévõ mûkincsek átadásán a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban 2019. április 3-án. A 12 tányért és 12 kelyhet, valamint 9 kisebb kelyhet a bécsi Dorotheum tavalyi árverésén kikiáltási áron, több mint hatmillió forintért vásárolta meg a magyar állam. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Az egykori gyarmatokról elhurcolt műkincsek visszaadását javasolja a holland kormánynak a kulturális minisztérium által felkért szakértői bizottság, amelynek jelentését Hágában tették közzé.

Az igazságtalanságokat el kell ismerni, az eredeti tulajdonosoknak pedig legalábbis fel kell ajánlani a visszaszolgáltatás lehetőségét – szögezte le a testület, megállapítva, hogy állásfoglalása holland múzeumokban és gyűjteményekben lévő tárgyak százezreit érintheti.

A bizottság véleményét a holland kulturális minisztérium kérte ki, hogy segítsen eldönteni, mit tegyenek az egykori gyarmatokról származó műtárgyakkal.

A 17. század, az ország gazdasági és kulturális fénypontja óta holland kereskedők sok kultúrtörténeti tárgyat és művészeti alkotást hoztak haza üzleti útjaikról, gyakran a helyi lakosság beleegyezése nélkül. A világon Hollandia rendelkezik például az egyik legnagyobb gyűjteménnyel indonéz kulturális relikviákból.

Az utolsó holland gyarmat, Suriname 1975-ben hirdette ki függetlenségét. A szakértői bizottság szerint Hollandiának felelősséget kell vállalnia gyarmatosító múltjáért.

„A történelmi igazságtalanság szemmel látható a gyarmati gyűjteményekben, amelyek még ma is közszemlére vannak téve holland múzeumokban” – olvasható az állásfoglalásban.

A jelentés azt javasolja, hogy Hollandia kezdjen párbeszédet az érintett országokkal a zsákmányolt műkincsek jövőjéről.

Borítókép: illusztráció

Kivonják a forgalomból a királyi család aranyozott hintóját

Az ok: a hintó egyik oldaleleme fekete bőrű embereket ábrázol, amint meghajlással és ajándékokkal fejezik ki hódolatukat egy fehér nőnek.

A díszes járművet, amelyet a holland király és királyné például a Prinsjesdagon (a kis herceg napja, amikor a holland kormány bejelenti a következő évi költségvetés tervezetét) szokott használni, jelenleg felújítják és a tervek szerint jövő júniustól novemberig az Amszterdami Múzeumban állítják ki.

A hintót az elmúlt időszakban azért kezdték kritizálni, mert egyik oldaleleme fekete bőrű embereket ábrázol, amint meghajlással és ajándékokkal fejezik ki hódolatukat egy fehér nőnek – olvasható Dutchnews internetes hírportálon.

A királyi családdal kapcsolatos témákkal foglalkozó holland újságíró, Kysia Hekster szerint hivatalos döntés ugyan még nem született, de véleménye szerint nem valószínű, hogy a hintót újra használni fogják a Prinsjesdagon.

Vilmos Sándor holland király tavaly elmondta, hogy nem lehet eltávolítani a gyarmati időket megidéző elemet, mivel az része a holland kulturális örökségnek.

A hintó „nyugdíjazását” az is indokolja, hogy rendkívül drága a karbantartása. „Ez egy művészeti alkotás, amelynek a restaurálására több millió eurót költöttek már el az elmúlt években” – mondta Hekster, megjegyezve, hogy ha például egy tüntető egyetlen vödör festékkel leönti a járművet, az egész helyreállítás kezdődhet a legelejéről.

A hintót I. Vilma holland királynő kapta ajándékba a néptől, amikor 1898-ban ténylegesen trónra lépett (18 éves koráig anyja uralkodott helyette).

A díszes járművet egy üvegkabinban fogják kiállítani az Amszterdami Múzeum udvarán, a történetével pedig a kiállítótermekben ismerkedhetnek meg a látogatók.