Bőrrák nem csak a melanóma lehet

Ugrásszerűen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben világszerte, így hazánkban is. A Magyar Dermatológiai Társulat kampányt indít, amelyben felhívja a figyelmet a megelőzés és az önvizsgálat fontosságára, valamint orvosok bevonásával ingyenes szűréseket is biztosítanak.

A bőrrák a rák olyan csoportja, amely a bőrben keletkezik. Emellett a bőrrák a szervezet többi részeire is átterjedhet, mivel ezek a rákos sejtek képesek megtámadni más sejteket. A bőrráknak három fő csoportját különböztethetjük meg: 

bazális sejtrák, pikkelysejtes bőrrák, illetve a melanóma. 

A napsugárzás káros hatásai

A bőr rákos megbetegedéseinek több mint kilencven százalékáért a Napból érkező ultraibolya sugárzás a felelős – derül ki a Krónikus Betegségek Kanadában című tanulmány „Ultraibolya-sugárzás” című fejezetéből. A napfénynek való kitettség mindhárom bőrráktípusnál megnöveli a kialakulás veszélyét. A bőrrák kialakulásának esélyeit az elvékonyodó ózonréteg is megnöveli, írják az Autoimmunitás folyóirat Fény, beleértve az ultraibolya-sugárzást is című fejezetében. A melanóma és a bazális sejtrák kialakulásánál a gyermekkorban a bőrfelszínt érő ibolyántúli sugárzás különösen károsan hat. 

Az anyajegyek mintegy 20-30 százaléka a napsugárzás hatására melanómává képes változni. Azok az emberek, akik világosabb bőrűek, vagy esetleg valamilyen immunrendszert gyengítő betegségben szenvednek, fokozottan veszélyeztetettek 

– fejtik ki A napfény szerepe – melanóma és a nem melanóma típusú bőrrák epidemiológiája című 2008-ban készült tanulmányban. 

A legtöbb bőrrák a test olyan részein alakul ki, amelyek sok napsugárzásnak vannak kitéve. Ide tartozik a fejbőr, az arc, az ajkak és a fülek. A test egyéb, napsugárzásnak kitett részei közé tartoznak a karok, a kézfejek hátsó része, a hát és a lábak – írja a Mayoclinic.org. A bőrrák olyan bőrfelületen is kialakulhat, amely jellemzően nem kap napfényt. Ide tartoznak a tenyerek, a nemi szervek, valamint a körmök és lábkörmök alatti területek.

A leégés fokozza a melanóma kockázatát

A melanóma a bőrrák legagresszívebb fajtája. Külsőleg úgy néz ki, mint egy anyajegy, ám a mérete annak többszöröse is lehet, megváltozhat az alakja, a színe és szélei elmosódottá válhatnak, többféle színben is előfordulhat. Viszkethet, illetve vérezhet is – tudatta az amerikai rákkutató központ, a National Cancer Institute. 

A Global Cancer Observatory 2022-es adatai szerint a melanóma a 17. leggyakoribb rákfajta. Becslések szerint világszerte 331 722 embernél diagnosztizáltak melanómát, és körülbelül 58 667-en haltak meg ebben a betegségben. A nem melanóma típusú bőrrák az 5. leggyakoribb rákfajta, és becslések szerint világszerte 1 234 533 embernél diagnosztizáltak nem melanóma típusú bőrrákot, és körülbelül 69 416-an haltak meg ebben a betegségben. A bőrrák előfordulása földrajzi régiónként és országonként változó, Óceániában, Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb. Ausztrália az első helyen állt azok között az országok között, ahol bőrrák előfordult. A világ legtöbb régiójában a melanóma gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél. 

• minden ötödik amerikainál bőrrák alakul ki 70 éves korára – írja a Skincancer.org
• öt vagy több leégés megduplázza a melanóma kockázatát
• korai felismerés esetén a melanóma ötéves túlélési aránya 99 százalék.

Nemcsak világszerte, de hazai viszonylatban is emelkedik a bőrdaganatos megbetegedések száma: évente megközelítőleg 2500 embernél diagnosztizálnak melanómát – írja a Skindex.hu. 

Kiemelten fontos a megelőzés

A bőrrák megelőzésének kulcsa az UV-sugárzás elleni következetes védelem: 11-15 óra között kerüljük a napozást, használjunk legalább 30+ faktoros fényvédőt, viseljünk kalapot és napszemüveget, illetve járjunk minimum évente egyszer bőrgyógyászati szűrésre. 

A napokban tudatta az MTI, hogy ingyenes bőrgyógyászati vizsgálatokat szervez és országos felvilágosító kampányt indít a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) április 13. és május 31. között, a program fókuszában a bőrrák korai felismerése, a tudatos fényvédelem és a rendszeres önvizsgálat áll.

A programhoz egyetemi klinikák, kórházak, bőrgyógyászati szakrendelések és magánellátók mellett betegszervezetek, valamint innovatív gyógyszergyártó vállalatok és dermo-kozmetikai cégek is csatlakoztak. Az MDT által koordinált országos kampányhoz eddig 70 intézményből mintegy kétszáz bőrgyógyász szakorvos csatlakozott, akik a kampány során várhatóan több mint 2500 dermatoszkópos bőrvizsgálatot fognak elvégezni. 

Holló Péter, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke elmondta, a bőrrák különböző típusai különböző életkorokban jellemzőek, ezért a fiatal felnőttektől a legidősebbekig minden korosztálynak van oka odafigyelnie a gyanús bőrtünetekre. Kiemelte: a dermatoszkópos bőrvizsgálatnak nagy jelentősége van a melanóma korai felfedezésében is. Ez a rendkívül agresszív és veszélyes daganatos betegség időben felfedezve ugyanis eredményesen kezelhető, de késői stádiumban diagnosztizálva jelentősen romlik a teljes gyógyulás esélye. Hozzátette:

a melanómát az esetek több mint felében maguk a betegek fedezik fel a bőrükön, azonban minden harmadik melanómás beteg több mint egy évet vár, mielőtt a gyanús bőrelváltozással orvoshoz fordul. 

A kampány ezért kiemelt hangsúlyt helyez a lakosság edukációjára és a tudatos prevenciós magatartás megerősítésére is, a vizsgálatok elvégzése mellett. A szakemberek minden esetben azt javasolják, ha gyanús elváltozásokat, a megszokottól eltérő vagy megváltozott anyajegyeket vagy új, növekvő pigmentfoltokat észlelünk magunkon, késlekedés nélkül forduljunk bőrgyógyászhoz.

A Magyar Dermatológiai Társulat kampányáról és a bőrrákszűrési lehetőségekről részletes információ, valamint a kampány online keresőfelülete elérhető a Magyar Dermatológiai Társulat edukációs weboldalán.