Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Érdemes mérlegre tennünk a 2020 elején beütött, történelmileg kivételes krízishelyzet kezelését annak érdekében, hogy lássuk a gazdasági válságkezelés eredményeit és kudarcait. Ez szükséges ahhoz, hogy azonosítsuk a jelenlegi gazdasági helyreállítás erős és gyenge pontjait.
2020-ban az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 74,4 százaléka volt, azaz 1,3 százalékponttal javult 2019-hez képest. De még ezzel az eredménnyel is visszacsúsztunk a fejlettségi sor 20. helyéről a 21. helyre, mert a régió többi országa nagyobbat lépett előre, mint Magyarország. Lengyelország fejlettsége 3,6 százalékponttal, az EU átlagának 76,4 százalékára nőtt, amivel visszaelőzött minket. Csehország 1,3 százalékpontos növekedéssel az EU-átlag 94,5 százalékára emelkedett, ezzel megelőzte Olaszországot. Románia több mint 2 százalékpontos növekedéssel megelőzte az 1,4 százalékpontot előrelépő Szlovákiát. A balti államok pedig átlagosan 3,2 százalékponttal kerültek közelebb az EU27-ek átlagához.
Az Európai Unió fejlett országai tovább javítottak a rangsorban elfoglalt helyükön, ezért nőttek az unión belüli fejlettségi különbségek. A legfejlettebb országok léptek előre a legtöbbet az EU-átlagához képest: Írország 18 százalékponttal, Luxemburg és Dánia 7 százalékponttal, valamint Hollandia 5 százalékponttal növekedett.
A jövő évi választás valójában arról szól, hogy sikerül-e rövid úton beerőltetni Magyarországot az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé.
Térségünk nyert a déliekhez képest, de nőtt a távolságunk a legfejlettebb EU-tagállamokhoz mérten.
Összességében a magyar válságkezelés az uniós országok között a GDP-növekedés terén a 15. helyezést érte el, a családok fogyasztását tekintve az 5. helyet, a beruházások terén pedig a 20. helyet. Ezzel szemben az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezést (!) mondhattuk a magunkénak. Az exportban és a foglalkoztatás terén a 11., a bérek növekedésében a 3. helyet, a ledolgozott munkaórák terén pedig a 8. helyet érte el a magyar teljesítmény.
Miután a magyar gazdaság 2019-ben – sok már európai országgal szemben – még élénken növekedett, ez a lendület a 2020-as év elején is segített (statisztikai szakkifejezéssel élve: erős áthúzódó hatást okozott). Ha viszont csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, akkor még árnyaltabb a kép: a GDP terén már csak a 17. helyen állunk. Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok hitelállományának bővülésében az első helyen! A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során (a vállalati hitelállomány közel 10 százalékkal, a háztartásoké közel 9 százalékkal), ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében. Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság. Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül.
Milyen eredmények és kudarcok állnak a válságkezelés adatai mögött?
Nézzük először az eredményeket:
Az eredményes gazdasági válságkezelés legfontosabb forrása volt a pénzügyi rendszer. A két legfontosabb eszköze pedig a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram. A kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt.
A pénzügyi rendszer nem lett volna képes a korábbi évtized sikeres pénzügyi reformjai nélkül erre a teljesítményre. A 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat tette lehetővé a 2020-as válságkezelés első helyet érő hitelezési teljesítményét. A Növekedési Hitelprogram volt a döntő, 2013 után a bankrendszer átállt erre a forrásra és hatékonyan alkalmazta először válság nélkül, majd a válságban.
A hitelközpontú válságkezelés azonban csak azért lehetett sikeres, mert a családok és a vállalkozások bíztak a jövőben és abban, hogy a gazdaság visszaáll a korábbi évtized sikeres működésére.
A hitelezés és a kormányzati támogatások, valamint a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a korábbi foglalkoztatási szintet.
Rekordmértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország, aminek értéke és fejlett szerkezete már a válságban is erősítő injekciót adott a gazdaságnak. Az igazi növekedési többlet ennek köszönhetően még a következő években várható.
Nézzük a válságkezelés gyengeségeit és kudarcait:
A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat.
2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Ezt még év közben kellett volna meglépni.
A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.
Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban.
Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk.
A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes.
P. S.: „Az őszinteség a bölcsesség könyvének első fejezete” (Thomas Jefferson).
A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.
A borítóképen a szerző, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Fordulat jön az időjárásban, ilyen idő lesz hétvégén
Mourinhót is figyelmeztette Sallai Roland a gólja és a Galatasaray kudarca után
Kínai horoszkóp: 5 jegy, akinek nagy változást tartogat a Kígyó Éve
Nem akárki mondta ki: Magyarország utolérte Ausztriát
Fiatalok merészkedtek be a Hűvösvölgyi gyerekvasút alagútjába - ami aztán jött, arra senki nem számított
Óriási drogfogás: Dunaújvárosban és Kulcson kapták el a gyanúsítottakat + videó
Kiállt az ablakba, megcsúszott és a mélybe zuhant egy fiatal a belvárosban
Női kézilabda: a győriek is reagáltak Fodor Csenge visszautasított válogatott meghívójára
Egy húszéves nő az áldozata az ajkai vonatgázolásnak
Az UEFA megforgatta a kést a Ferencváros szurkolóinak szívében + videó
Szoboszlai dühös reakcióján csámcsog az angol lap, íme a jelenet!
Ismét van miért bosszankodni a Real Madridnál
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A PC19 cikksorozat elérkezett egy fontos határvonalhoz, a sorozatban megjelent írások immáron betöltötték küldetésüket.
Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, „átjáró” megépítésére.
2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized. Az új magyar tervhez először is érdemes saját választ találni arra a kérdésre, hogy merre vezetnek a 2020-as évek?
Két éve támadt ránk a vírus. Eredményesen küzdöttünk, legyőztük a krízist. A 2008/2009-es válság után hat és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év. Ahogy a 2010–2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020–2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé.
A miniszterelnök új célt tűzött ki Magyarország elé. Eszerint 2030-ra el kell érnünk el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel.
A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.
Magyarország fenntartható felzárkózásához át kell térnünk a minőségi növekedési szerkezetre. Közben azonban nem szabad kiöntenünk a gyermeket a fürdővízzel együtt: egy sor olyan eszközt érdemes megőriznünk, amiket sikerrel alkalmaztunk 2010 után.
A két félnehézsúlyú gigász több, mint 20 millió dolláros gázsiért vív meg egymással, hogy a súlycsoport vitathatatlan bajnoka legyen.
A migráció és a gazdasági válság kérdésére adott politikai válaszok dönthetik el a németországi választást.
A második Trump-adminisztráció felkészültebben áll neki a békekezdeményezések tető alá hozásához.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
