Szottyos Karácsony 

A főpolgármester politikailag, és érzelmileg is embertelenül válogatós.

Budapest, 2019. december 12. Karácsony Gergely főpolgármester (j) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után a Városházán 2019. december 12-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Ha egy városvezető szívesebben riszálja magát a meleg popsik között a Pride-on, mintsem megrendülten vonulna egy brutális gyilkosság áldozataira emlékező tömeg első soraiban, nos, az a polgármester politikailag, és érzelmileg is embertelenül válogatós.

Karácsony azért ilyen felháborítóan „finnyás”, mert irigy, gonosz röviden: igazi gyáva. Különben, mint felelős családapáról nehéz lenne elképzelni róla, hogy „szottyos gyűlölködőknek” nevezné az ártatlan fiatal gyerekekért vonuló sokaságot. Amikor azt nyilatkozza, „meg kell akadályozni, hogy nácik dúlják fel a város rendjét,” akkor sem gondol a saját gyermekei biztonságára? Gondolom gondol, de annyira szolgalelkű, hogy inkább meghazudtolja önmagát.

És ki áll mellé? A gyermekek egészséges fejlődésére, ha áttételesen is, de veszélyes „mutogatós” Gréczy, aki egyenesen „náci tüntetésnek” bélyegzi a szolidaritást. És nem sül le a bőr (!) a képéről. A szintén objektív 168 óra is rádob egy Soros lapáttal: „nyíltan rasszista tüntetés.”

Annyira elborult elmék, hogy ne tudnák? A gyülekezési törvény értelmében, a gyűlés közéleti, politikai véleménynyilvánítás, míg például a keresztelő, az esküvő, vagy a megemlékezés pedig rendezvény. Nekik akkor is rasszista tüntetés! Bekattantak.

Ezért fajgyűlölő, meg náci rajtuk kívül mindenki, különösen aki a fiatalok halála miatti gyászában „vitézkedett” a Deák téren. Igazi náci például, Ábrahám Róbert is, aki cigány létére magyar szívvel azt merészeli nyilatkozni, hogy „az ilyen cigány gyilkosok patkányok, csavargó bandák, a szüleik pedig semmirevaló szélhámosok.” Setét Jenő cigány aktivista persze másként látja sötétnek a helyzetet.

A Magyarország elnevezésű közösségi oldalt követő ezrek képviselője felelősen csak annyit jegyez meg a liberális öklendezésre: „Szánalmas, hogy különböző ideológiákkal, vagy politikai pártokkal próbálnak minket összemosni. Egyetlen zászló tart egységben bennünket: a piros-fehér-zöld.”

Mint pusztulásra ítélt bikának a vörös posztó, úgy hergeli őket a nemzeti trikolór. Egy polgármesternek – magam három cikluson át kétharmados többséggel vezettem Kerepes városát – első dolga,hogy felkeresi az áldozatok családját, vagy a nagymamát és rendkívüli segéllyel segíti őket, ha már mással sajnos nem lehet. És együtt gyászol velük.

A Pride válogatós bajnokának jó szívvel azt üzenem, vigyázzon a gyermekeire és jegyezze meg további életére: szottyos lehet a kék szilva, a sárga őszibarack, esetleg a fagyott őszirózsa, meg ha sáros, akkor a Karácsony is.

Nem az Úrjézus születésnapjára gondolok.

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma