Felületes háttértévézés után tudományosan is megállapítható, hogy elvakult Orbán- és Fidesz-gyűlölet sarkallja a telefonálókat. A puszta indulatok nem csupán az érveknek nem engednek helyet, de a tényeket szintén elnémítják a fejükben. E szerint a keserű gyűlölet szítása lenne a neonácikommunisták mindeddig titkolt választási programja?
Hadd hozzam elő újfent Vonát, aki rasszista pártját átlavírozta azok közé, akik ellen a 2006-os rendőrterror véres zűrzavarában a Jobbik létrejött. Jelzem, a tömegbe lövető filantróp tömörülés tárt karokkal fogadta a fajvédő mellényt sutba hajítókat. A „hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul, és hörgik fel a XX. század minden traumáját”. Írta Vona 2017-ben, annak biztos tudatában, hogy szűk egy esztendő múltán elfoglalhatja Orbán Viktor székét. Nem úgy lett.
Fletó szívéről legördült a nehéz kő. Lehuppant foteljébe, és belenézett a Fórumba. „Lárifári” – csóválta meg a fejét, midőn rájött, elfeledkezett a nyugdíjasokról, akikről 2005-ben, saját miniszterelnöksége idején (!) még így beszélt: „Tudom és ismerem, milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget.”
Hát nekiláttak, s hergelik buzgón a nyugdíjasokat a polgári kormány ellen.
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!