A Gyurcsány-koalíció nihilizmusa és a képmutatása korábban is világosan látható volt, ám a cinizmusuk még nem érte el azt a határt, ahol vérben forgó szemmel és habzó szájjal már csak a kormányrúdért kapkodnak. A szintén jobbikos Bíró László – akit a szivárványkoalíció a tavalyi szerencsi időközi választáson támogatott – még kinyögött egy halovány bocsánatkérést a rasszista és antiszemita kijelentéseiért (bár az is igaz, hogy értelme az nem volt a mentegetőzésének, hiszen a Fidesz választási győzelme által kiváltott apátiájával indokolta a vaskos zsidózást, és cigányozást). Tóth ügyében azonban mindenki hallgat, maga a delikvens pedig röhög a markába. Fajgyűlölet? Ugyan már, ezért bocsánatot kérni, és elsomfordálni? Hiszen Arató Gergely szavai szerint az ellenzéki szavazók „tudják, hogy fontos a baloldali összefogás, és a közös lista”. A rovott múlt megtagadva, nincs itt semmi látnivaló. Azonban mindebből megtudtuk, hogy a DK valójában mit gondol a szavazóik erkölcsi érzékéről és intelligenciájáról.

Itt azt is érdemes megjegyezni, hogy az alaptörvény illegitim eszközökkel történő felszámolását sürgető ballib jogászok duruzsolása szintén azt mutatja: a baloldal már minden játékszabályt elvetett. Ezt a fontos tételt nem árt megismételni, s mélyen az eszünkbe vésni: a baloldalon már nincsenek játékszabályok. Ezért ha velük harcolunk, legyünk elővigyázatosak, és húzzunk szuszpenzort.

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!