A kettős mérce törvénye

Mennyire szabad komolyan venni a Demeter Szilárd ellen tiltakozókat?

Budapest, 2020. janur 28. Demeter Szilrd, a Petfi Irodalmi Mzeum (PIM) figazgatja, miniszteri biztos 2020. janur 21-n dolgozszobjban, ahol interjt adott az MTVA jsgrjnak. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője törölte közösségi oldaláról a nagy vihart kavart véleménycikkét. Írása Soros Györgynek a brüsszeli elitre, az Európai Unió vezetőire vonatkozó direktíváit bírálta, ám publicisztikájában vállalhatatlan és nem tolerálható náci párhuzamokat és hasonlatokat is alkalmazott. Szóhasználata emlékezetpolitikai szempontból érzékeny területeket érintett, amely érzékeny reakciókat is vont maga után. A szerző közleményében elismerte, hogy hibázott, és levonta a megfelelő konzekvenciákat, visszavonta cikkét.

Vagyis következményekkel járt az ügy, és viszonylag gyors lefolyással. Pedig ennek éppen az ellenkezőjéhez vagyunk hozzászoktatva. A következmények nélküliséghez. A lapításhoz és a sunnyogáshoz, ahhoz, hogy Karácsony Gergely és politikustársai nem válaszolnak a nekik feltett újságírói kérdésekre.

Demeter Szilárd törölt cikkét természetesen nem menti, de a most tiltakozókat sem, hogy a Mazsihisz, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Vámos Miklós és a baloldali újságíró-társadalom krémje a szerencsi választáskor mintha nem lett volna emlékezetpolitikailag ennyire érzékeny állapotban. De mintha előtte sem, a Jobbik valamennyi antiszemita botrányakor sem. Hogy, hogy nem, de a kettős mérce törvénye alapján mindig minden jobbikos uszításért és zsidózásért automatikusan járt a menlevél, a morális felmentés. Vagy netán Gyurcsány, Bajnai, Vámos vagy akárki más a balliberális oldalról kikérte-e valaha magának (a mostani hévvel és indulattal) Bíró László volt szerencsi jelölt „Judapestezését”, illetve azt, hogy ugyanő az izraeli turistákat „tetűcsúzdásoknak” nevezte?

Én ugyanis egyetlen tiltakozó hangra, egyetlen nyikkanásra sem emlékszem, de gyanítom, hogy más sem, épp ellenkezőleg: a komplett ellenzék a sajtójával, médiájával együtt hermetikusan zárta a teret Bíró László előtt és után, és mindez olyan jól sikerült, hogy még az európai szocialisták és liberálisok is csak annyit üzentek vissza, hogy nincs véleményük a jobbikos politikus rasszista indulatairól. Vagyis felőlük a kelet-európai gyarmaton mehet minden, ami a csövön kifér, csak lehetőleg bukjon a Fidesz, és bukjon a kormány. A szelektív antirasszizmus ezennel be is árazta önmagát.

Demeter Szilárd ügyében ennyire lehet és ennyire szabad hitelt adni a most magából kivetkőzni látszó Gyurcsányék, Bajnaiék és az összes többi balos, szélsőbalos újságíró tiltakozó közleményeinek.

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.