Meglepő adatot találunk Szekeres Lukács Sándornak a Székely Mózes erdélyi fejedelemről szóló tanulmánykötetében (Székelyudvarhely, 2007)! Ebben közli egy Székely András nevű katonai vezető 1581-es végrendeletét, aki számos anyagi javakkal rendelkezett. A listából az derül ki, hogy – többek között – három darab párducbőrrel is. Ezek szerint ennek a vadállatnak a bundája még mindig rangjelző lehetett a török és a német ellen küzdő, XVI. századi Erdélyben!
Honnan ered a párducbőrös kacagány hagyománya? Árpád honfoglaló vezérünket szokás „Párducos Árpádként” emlegetni, ő viszont a maga idejében a Kárpát-medencében a legfőbb Hadúr volt. Milyen leszármazási vonalat jelöl ez meg? Finnugort semmiképpen, mivel a primitív, szibériai halászó-vadászó mezopotámiai töredék törzsek nem vadászhattak párducra. Ugyanis ez a nemes vadállat kizárólag az iráni hegyekben és fennsíkokon volt honos. A sztyeppei népek viszont a fekete farkas és a nyest bundájával kereskedtek. Még Szulejmán szultánnál is a legnagyobb kitüntetés volt, ha farkasprémes köntöst adott valakinek.
Tehát, ha valaki párducbőrös kacagányt öltött magára, az minden kétséget kizáróan a maga iráni eredetét vallotta. Nem mellesleg, az iráni mitológiában az Első Ember, akiből később király lett, olyan tiszta volt, hogy le sem jöhetett a hegyekről, és testét párducbőr fedte.
Ha valaki mégiscsak politikai okokból túlságosan ragaszkodik a pusztító finnugor leszármazás elmélethez, akkor ilyen tekintetben is tudománytalannak minősül. Valamit a farkas tulajdonságáról: egyedül nem mer támadni, csak falkában. A párduc viszont magányos, fejedelmi ragadozó, amelyik hihetetlenül bátor. Például, neki mer menni a farkascsordának is, mert a félelem érzetét egyáltalán nem ismeri. Az újonnan beköszönt apokaliptikus időkben nem ártana ismét magunkra ölteni ennek a nemes vadnak a rettenthetetlenné tevő bundáját a számos belső-és belső és külső ellenség elleni küzdelemben.
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma
