A kommunista időszakban egyes erdélyi városoknak nemcsak a külkerületeit rondították el betonkockákkal, hanem a belvárosát, sőt a központját is. Az első számú áldozat Csíkszereda, Csíkszék, illetve a román közigazgatás szerint Hargita megye központja. A szerencsésebb települések ma is azt a hangulatot hordozzák, mint száz-egynéhány évvel ezelőtt, a magyar világban.
Közülük a legérintetlenebbnek Kézdivásárhely tűnik, mely nemcsak látványát, de etnikai összetételét tekintve sem változott sokat az idők során, lakosságának több mint kilencven százaléka ma is magyar. S ahogy a szintén magyarnak megmaradt Székelyudvarhelyen vitathatatlanul a Schwarz bisztró, az ostrom alatt álló Sepsiszentgyörgyön a Kastély áll az élen vendéglátás tekintetében, itt is van egy egység, amely a képzeletbeli dobogó csúcspozícióját őrzi megalapítása óta, ez pedig a Jazz bisztró.
Egy étterem minőségét elsősorban a tulajdonos lehetőségei, filozófiája és rátermettsége határozza meg. Mindháromra szükség van, mert hiába akar valaki jót úgy, hogy van rá kerete, ha nem találja meg hozzá a megfelelő embereket. Nem véletlenül nagy a bizalmi indexe a séféttermeknek, ahol a tulajdonos egyben konyhafőnök is, nevét, arcát adja a helyhez. Az is szerencsés konstelláció, ha a tulajdonos elkötelezettje a minőségnek, és nem a haszon az első szempontja. A Jazz bisztró mögött Hegedüs Ferenc áll, aki sikeres vállalkozó, rajongója a magyar boroknak és a gasztronómiának, éttermében a minőségi szempontok messze megelőzik a rentabilitást.
Kézdivásárhely történelmi levegőjű központjának egyik belső udvarában működik a nagy belmagasságú, rusztikus, hangulatos hely. Fából készült tetőszerkezet álmennyezet nélkül, a nyers téglafalakon polcok, jól megválasztott dekorációs tárgyakkal: kerámiák, CD-k, könyvek, jókora befőttesüvegben dugók, borok fonott kosárban. Az egyik falon az itt fellépett dzsessz-sztárok plakátjai. Kellemes zene szól visszafogott hangerővel. A környezet vendégmarasztaló.
A Jazz bisztró étlapjának főbb iránycsapásai: az erdélyi és a hagyományos magyar konyha, mediterrán, azon belül olasz ízvilág, valamint a nemzetközi pub food. A séf az Egerből érkezett Bajzát Attila, aki korábban többek között a szilvásváradi Lovas étteremben, valamint az egri Imola udvarházban dolgozott. Szerencsések őrzik emlékét annak is, hogy különböző helyszíneken vendégséfként a „bortáltosnak” tartott Kaló Imre borai mellé is főzött.
