„Café Rhédey: a mi közös titkunk”

Ez a hely nekünk szól, magyaroknak, akik leülnek Erdély fővárosának szívében, a magyar kreativitásból sarjadt építészeti remekművek ölelésében.

Szabó Dezső a húszas évek elején abban a meggyőződésben tette fel a költői kérdést, miszerint, „hogy is ölhetnék idegenné Kolozsvárt”, mintha ez merő képtelenség leenne. S ha nem is lett Erdély fővárosa, a Kincses Kolozsvár „idegen” – a városban ma is pezseg a magyar szellemi élet – de a magyarság részaránya bizony 20% alá csökkent s akadnak városrészek, ahol magyar szót egyáltalán nem hallani.

Mára oda jutottunk, hogy annak kell örvendjünk, hogy vannak olyan vendéglátóipari egységek, melyek törzsközönsége magyar, ahol mi magyarok magunk között lehetünk. Mert igen: a szeparatizmusban van a megmaradás. Kolozsváron, bármennyire is liberális város ez, különösen az egyetemi közeg, megvannak a magyar helyek. Ahova persze beülhet bárki emberfia, de a visszajáró vendégek, akik fenntartják ezeket a kocsmákat és éttermeket, azok magyarok.

A képek a szerző felvételei

A legismertebb és legnépszerűbb köztük Bulgakov, mely nemcsak étterem, hanem kultúrcentrum is egyben. S vajon hány vendéglátóipari egység van a világon mely elmondhatja magáról, hogy falait – többek között – Nyírő József, Wass Albert és Szabó Dezső portréja díszíti, sok más jeles szerző fotója mellett persze, akiket az irodalmi kánonból nem igyekeznek kitörölni a tudatmanipulátorok, a nemzeti önazonosság átírásán dolgozó hivatalosságok. A Bulgakov lényegében kultúr-kocsma, ahol házias, fősodratú ételekkel jól is lakhatunk.

Gasztronómiai szempontból hasonló szintet képvisel a központtól távolabb eső, de azért gyalog is megközelíthető Mikó, s fölötte áll a Bistro 1968, valamint Café Rhédey. A diákmenza szerepét is betöltő Kajatanya sajnos a tavalyi bezárás óta nem nyitotta meg kapuit, de működik még a katolikus egyház működtetésében álló, hasonló funkciójú Agapé étkezde, továbbá a Souper nevű levesező. Vannak még magyarkocsmák is a Submarine-tól az Insomnián át Bleriot-ig. Jómagam utóbbit kedvelem legjobban, mert itt a legszélesebb a kézműves sörválaszték. A Koffer nevű speciality kávézó egy magyar könyvesbolttal működik szimbiózisban.

De lássuk most a Café Rhédeyt, melynek terasza a város főterének sarkában működik, csodás rálátást biztosítva a világ egyik legmonumentálisabb magyar szoborcsoportjára, melynek központjában Mátyás király lovasszobra áll, immár a gyalázatos, történelemhamisító, egyik legnagyobb királyunkat románnak beállító táblácska nélkül.

A beltér igényes, impozáns, feszengésmentes nagypolgári elegancia jellemzi. A falakon archív fotók esztétikus elrendezésben, melyek között magyar történelmi nagyságok is feltűnnek.

Hadd idézzük a honlap bemutatkozó sorait: “A Rhédey-ház egy történet. Kolozsvár Fő terének története. A Rhédey falai magukban őrzik a város múltját, Kolozsvár minden korszakának egyedi zamatát. Ha mesélni tudnának, Bethlen Gáborról regélnének, és Rákóczi szabadságharcának titkait suttognák. Ezek a falak adtak otthont Székely Lászlónak, Kolozs megye főispánjának, és ezeket építette újra Bulcsesdi Sára, havasalföldi bojár lány a 17. század végén. Az 1700-as évek elején a város legjelesebb vendégei lakták a házat. Azt beszélik, maga II. Rákóczi Ferenc is lakott itt. Majd gróf Rhédey Mihály és felesége, Bánffy Terézia vették birtokukba és adták át a Rhédey-házat a barokk csodájának. A polgárház palotává nőtte ki magát, Bánffy Terézia báltermet varázsolt belé. A falak az első magyar színjátszó társulat darabjainak emlékeit is őrzik. A Rhédey palota napjainkban a debreceni református kollégium tulajdona. A Rhédey falai élnek. És ameddig élnek, addig ez a történet folytatódik. A hajdanán itt élők szellemei suttogják fülről-fülre Kolozsvár történetét. A történetet, melyet közösen írunk. A Rhédey ház a mi közös titkunk.”

Az étlap bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy a város kávéházi hagyományait igyekeznek folytatni, saját pörkölésű kávét és hagyományos reggeliket is kínálnak. Az ebéd és vacsora-menüt a magyar és erdélyi konyha népszerű fogásai uralják: többek között gulyásleves, vörösboros marhapörkölt, káposztás kacsacomb, mákos guba egyik oldalról, padlizsánkrém, gyergyóalfalusi örmény bableves salátával, majorannás, gyömbéres tyúkvetrece, kolozsvári káposzta, kukoricalisztben kisütött pisztráng és vargabéles a másik oldalról. Az árak változóak, a levesek és főételek díjszabása kedvező, átszámolva előbbiek 1300 forint körül, utóbbiak 2000 és 3000 között kaphatóak, a desszertek 1700 és 2000 forint közötti beárazását aránytalannak éreztük.

Első fogásnak erdei gombalevest választottunk, mely megfelelt elvárásainknak, sűrűsége megfelelő volt, íze kellemesen savanykás, a gomba erdei eredetéhez nem fért kétség. A rántott süllő panírja kompakt, a hal friss szaftos, jó minőségű, félkész tallérburgonyát adtak hozzá. A somlói galuska szaftos volt, dióssága megnyerő, a csokoládémártás lehetett volna intenzívebb és meghatározóbb.

A kiszolgálás kifogástalan, ifjú pincérünk motivált, kedves, udvarias, szolgálatkész.

Ez a hely nekünk szól, magyaroknak, akik leülnek Erdély fővárosának szívében, a magyar kreativitásból és alkotóerőből sarjadt építészeti remekművek ölelésében, egy évszázadok magyar történelmét hordozó helyen, ahol magyar felszolgálók igényesen elkészített erdélyi ételeket tesznek elénk, ahol inkább érezni Erdély ezer éves magyar múltját, mint a száz éves román elnyomatást.

Igen, „a Rhédey a mi közös titkunk”.

Elérhetőségek:

Café Rhédey

Kolozsvár, Fő tér 9.

Telefonszám: [phone]

Honlap: https://rhedeycafe.ro/

E-mail-cím: [email protected]

Kiemelt kép: A szerző felvétele