A kétezertízes évek közepén egy gasztroturné részeként Monoszlón jártunk, a Liszkay-kúriában. A tulajdonossal, Liszkay Mihállyal pár évvel korábban váltottunk már néhány mondatot az akkor még a Corinthia szállóban megrendezett Vince Wine Show alkalmával. A szálloda két épülete közötti átjáró tőszomszédságában a művész-bortermelő zongoraszóval szórakoztatta a vendégeket, s a muzsika mellé csodás borokat is kínált.
Akkor hallottam először a „magyar Toscana” szóösszetételt, tény s való, hogy a táj hangulata s a kúria építészeti stílusa a világhírű olasz régiót idézi. Célirányosan rákeresve a legszélesebb magyar sajtóadatbázisban azt találjuk, hogy a kilencvenes évek elején használták először e szókapcsolatot, melynek előfordulása 2005 után gyarapodott, nevezték így Zalát is, de mára már nagyjából a Káli-medence szinonimájává vált, honlapok tucatjai nevezik így ezt az elvarázsolt vidéket. Azon belül is talán Köveskálra illik a leginkább.
A 330 lelkes aprócska falu már kétezertízes évek első felében felkapottá vált, annak dacára, hogy nincs a parton. Az évtized első felében több számon tartott étterem működött itt, mint többezres vagy a több tízezres városokban. Impozáns és örömteli, hogy azóta egyik sem húzta le a redőnyt, legyen szó a Kővirágról (ahonnan napjaink legnagyobb séftehetségeinek egyike, a szegedi Alabárdosban nevet szerzett Tóth Pál indult), a Trombitás Tamás képzőművész által életre hívott Mi a Kőről, a Káli Gourmet-ról vagy a Káli Art Innről. Utóbbit már több ízben is célba vettem, de eddig valahogy minden kísérlet elbukott valami apróságon. De ami késik, nem múlik, a minap ide is betértünk egy vacsorára.
Az étterem egy különleges szálláshelyen belül működik, ez volt egyébként a 2000-ben nyitott intézmény eredeti, ma is betöltött fő funkciója. Mint a honlapról megtudható, a másfél hektáros kertben hét épületben alakítottak ki bérelhető szobákat, a legidősebb az 1880-as évek végén épült. Az étterem főutcáról is megcsodálható épülete kétszáz évre tekint vissza, itt 2009 óta fogadnak vendégeket.
Fűszerkertjük a pajta és a főépület közötti kertrészben terül el, tavasszal medvehagyma, metélőhagyma, saláta, nyáron paradicsom, bazsalikom és zsálya, ősszel cékla és mángold terem benne.
A boutique-hotelt 2010-ben a Sunday Times a száz legjobb európai szálláshely közé sorolta, amiben minden bizonnyal szerepet játszott a két medence, az organikus kert s a remek étterem mellett a szemgyönyörködtető dizájn is. Körbenézve a birtokon s az étteremben az fogalmazódik meg az emberben, hogy a közösségi oldalakon bevett ötpontos rendszerben legszívesebben hat pontot adna erre szempontra.
Blogot is működtettek, mely öt éve nem frissült ugyan (ennek köszönhető, hogy a Borbély Tamásnál tett látogatásról szóló bejegyzésben nem jelzik, hogy a kiváló badacsonyi borász 2020-ban megkapta a borászat Kossuth-díjának tartott Év bortermelője titulust), de még ma is élvezettel böngészhetők a 2017-es vagy még korábbi tartalmak.
Az étterem nemcsak a szállóvendégek előtt áll nyitva, az utcáról betérőket is szívesen látják, bár a honlapon jelzik, hogy bejelentkezés szükséges. Az nincs meghatározva, hogy az érkezés előtt mennyi idővel kell jelezni a tervezett látogatást, mi másfél órával korábban telefonáltunk.
Kínálnak reggelit, amihez a füstölt árut és a lekvárokat maguk készítik, délután kávét és süteményeket, vacsoraidőben pedig naponta változó négyfogásos ínyenc ételsorral várják a vendégeket.
Mint a honlapról megtudhatjuk, a zöldségek nagy részét, a sajtokat, s a mézet környékbeli kistermelőktől szerzik be, a mandula és dió a saját kertjükben terem. Konyhájuk, mint írják,
a XIX. századi magyar konyha modern változata. Elsősorban kiváló helyi alapanyagokra épít, megtartva és kiemelve azok minőségét. Fontos tulajdonsága, hogy közérthető.
A kínált fogásokat Elek Richárd jegyzi, akiről a kedves, szolgálatkész, udvarias pincér csak annyit mond, hogy a legendás Faustóban dolgozott korábban, de világhálós kutakodással megtudhatjuk, hogy több más minőségorientált helyen is megfordult, így a Könyvbárban (ahol a vendégszavazatok alapján, a „Harry Potter és Diótörő” menüjével a CNN beválasztotta az éttermet a Budapest top 10-be), a Haris park részeként működő Dodóban s a debreceni Lycium hotelben. Tény, hogy ebben a sorban a Fausto a legerősebb név.
A honlapon is hangsúlyozzák, hogy maguk válogatják össze a borválasztékot, ami első ránézésre látható. Csaknem félszáz tételt kínálnak, szinte kizárólag balatoni borászatok legjobb nedűi közül, csak két tokaji édes bor képez kivételt. Értelemszerűen az északi part, azon belül a Káli-medence és Badacsony dominál a borlapon.
A nagyipari multisörök (Dreher, Carlsberg) mellett a legközelebb eső kézműves sörfőzdétől, a tapolcai Staritól is kínálnak sört. Az alkoholmentesük sajnos Heineken, pedig e műfajban a Stari kifejezetten jót alkotott, érdemes lenne azt belistázni. (Ha már az alkoholmentes sör szóba került, érdemes megjegyezni, hogy lassan illene a jobb helyeknek a magyar kisüzemi mezőny kiemelkedő tételeit forgalmazni a nagyipari multilőre helyett. A Szent András főzde három tétellel is kirukkolt, a Horizontnak is van e műfajban egy figyelemre méltó főzete, a témával és konkrétan az említett sörökkel Vásárhelyi István foglalkozott e rovatban néhány hónapja. A Szent András Majdnem IPA söre talán a legjobb volt, amit valaha kóstoltam az alkoholmentes kategóriában.)
A tömények között izgalmasan hangzik a házipálinka, ami mellett a nagy szakmai presztízsnek örvendő györkönyi Márton főzde Magamnak főztem sorozatából tartanak körtét és kajszit.
A négyfogásos vacsora nyitányát egy fogas carpaccio képezte. A jó ízű, jó tartású vékony halszeleteket uborkatekercsekkel, retekkel és zöldfűszeres majonézzel kísérték.
Otthon is kísérleteztünk különféle halaknak a gravlax technológiával rokon száraz sóágyas tartósításával, úgy ítéltük, hogy ez a fogás is így készült, csak rövidebb idő alatt. Üdítő elemnek citromot is kértem kompozícióhoz, mely ilymódon már élvezetes volt és üde.
A selymes, jó ízű gesztenyekrémlevest apróra vágott almával frissítették és füstölt fürjtojást is adtak hozzá.
Főételünk konfitált tarja volt, amit angolzellerrel, zelleres burgonyapürével és zeller–burgonya gratinnel szolgáltak fel. Utóbbit lehetett volna kicsit finomhangolni, a hús is elviselt még némi sót, de összességében jól sikerült tányérnak bizonyult ez is.
Vacsoránkat egy furminthabnak nevezett desszert koronázta, mely egy hidegen, pohárban tálalt sabayon volt, szőlő és pirított dióbetéttel. A pohárra frissen sült, szépséges mintázatú ropogós került, amire habcsókot helyeztek. Látványos és finom záróakkord.
A négy fogás 16 ezer forintba kerül, amihez felszolgálási díjat nem adnak a hozzá, sőt, nem került a számlára sem a vacsorához felszolgált víz, sem a csomagolás ellenértéke.
Emlékezetes élmény volt a Káli Art Inn meghitt környezetében eltöltött bő másfél óra, visszavágyunk.
Elérhetőségek:
Káli Art Inn
Köveskál, Fő utca 6–8.
Telefonszám: +36-30/922-8715
Honlap: https://www.kaliartinn.hu
Borítókép: Az étterem belső tere (A szerző felvétele)
