Az aradi magyar kulturális élet üde színfoltja volt a Tulipán könyvesbolt és borozó, mely ebbeli minőségében fél évtizeden át, 2013 és 2018 között működött. Havonta tartottakborkóstolókat, a magyar borszakma krémje látogatott el meghívásukra a Partium déli csücskébe. A borászok nagy részét ismertem a saját borklubjaim révén, a tusnádi vagy az EMI táborbeli borsátorból, illetve különböző rendezvényekről, másokat, például az etyeki Vabrik Ákost, a pannonhalmi Cseriéket vagy a kéthelyi Kristinus akkori csapatát viszont itt volt szerencsém megismerni.
Többekkel közülük máig is élő a kapcsolat, s az sem véletlen, hogy a kiemelkedő dél-balatoni birtok kóstolója után nem sokkal tettünk eleget az akkor még ott dolgozó, jelenleg a Laposa-csapatot erősítő Stettner János invitálásának, és egy csodás hosszú hétvégét töltöttünk el családi körben a Kristinus borhotelben.
Címszavakban: pezsgős reggelik, szervezett borkóstolók, s bormozi. Igen, bormozi, ahol kényelmes székek közé asztalokat helyeztek, így jobbnál jobb borokat kortyolgathattunk kristálypohárból filmnézés közben, pazar falatkákkal kísérve. Micsoda különbség a papírpohár, nagyipari üdítő és konzervmártással kísért nachoshoz képest! A Queen együttesről, illetve Freddie Mercuryról szóló Bohém rapszódia című alkotást tekintettük meg, mely remekmű a maga műfajában, bár nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy azért esett a film készítőinek választása épp erre a brit zenekarra, s nem a Deep Purple-re, a Led Zeppelinre vagy Emerson Lake and Palmerre, mert itt akadt egy jól kidomborítható migráns és egyben homoszexuális szál, amivel érzékenyíteni lehetett a közönséget.
Szokás szerint csillagtúráztunk, a nap nagy részét másfelé töltöttük, de természetesen a szálloda éttermét is kipróbáltuk, mely életünk egyik legjobb kulináris élményét nyújtotta, minden fogás izgalmas volt, kreatív és pazarul tálalt.
A kadaifhoz hasonló tésztában sütött rákkal, kaporfagylalttal és cukkinikockákkal dúsított tökleves az egyik legjobb fogás volt, amit valaha megízleltem a levesműfajban. Berki Zsolt séffel marandandó élmény volt váltani néhány gondolatot a magyar vendéglátás helyzetéről. A Covid sajnos ezt a helyet is „elvitte”, a konyhafőnök a balatonmáriafürdői Port étteremben folytatta.
Örömmel vettem hírét tavalyelőtt, hogy Lokal47 néven egy lelkes, a Kistücsök étteremben edződött négyfős csapat nyitott a Kristinus-birtokon új helyet, élén Csillag Richárd séffel és feleségével, Gelencsér Jankával, aki a felszolgálói feladatoknak tesz eleget. Kedvesen, udvariasan, segítőkészen, kommunikatívan, motiváltan és nem utolsósorban felkészülten.
Minden felvetésre azonnal reagál, nem kell a konyhába rohangálnia egy szakmai kérdésre válaszért, mint ahogy annyi helyen történik. Már persze ahol egyáltalán megpróbálnak válaszolni, s nem pattintják le egyből az érdeklődő vendéget.
Az egymáshoz illesztett hatalmas téglatesteket idéző modern épületet szőlő veszi körül, ez nem változott, belépve is inkább csak a színek tűnnek másnak, mint fél évtizeddel ezelőtt.
Továbbra is magas, szépen berendezett beltér fogad, az éttermet jobbra találjuk, a bejáratánál boroshordón szép ívű vázában szárazvirág.
A terem közepén egy nagy, közös, háromágú asztal, kisebbekkel körbevéve, rajtuk igényes poharak, étkészlet s élő vagy szárazvirág. A padlótól a plafonig tartó üvegfalakon keresztül akkor is élvezhetjük pazar kilátást a szemközti lankákra, ha az időjárás miatt nem ülhetünk ki a teraszra.
A falon oklevél tanúsítja, hogy Csillag Richárd első helyezést ért el a Chaine de Rotisseur Baráti Asztaltársaság ifjúsági szakácsversenyén, továbbá azt is, hogy elvégezte a hatfordulós Cziffray-mesterkurzust, aminek második helyezésével arany fokozatú Ciffray-díjat nyert. (A díjkiosztóról s a kurzusról itt olvashatunk lényegre törő összefoglalót, s egyben megtalálhatjuk a győztesek egy-egy tányérjának receptszerű ismertetését is.) Hadd tegyük mindehhez hozzá, hogy commis-ként hazánkat képviselte 2018-ban, illetve 2019-ben a világ legrangosabb szakácsversenyének tartott Bocuse d’Or-on Pohner Ádám mellett.
Nem sorolom a többi szakmai elismerést, csak még annyit említenék, hogy az étterem nem sokkal nyitás után már ajánlást, közkeletű nevén „tányért” is kapott a 2022-ben megjelent első magyar Michelin-kalauzban, amit 2023-ban is sikerült megőrizni. Richárdot a konyhán Schmidt Torontál segíti, Németh Patrik pedig a sommelier feladatait látja el.
„A Kristinus Borbirtokon small plate koncepcióval, környékbeli alapanyagokkal, biodinamikus borokkal és rengeteg szeretettel várunk szerdától vasárnapig, ebédre, vacsorára vagy épp borkóstolásra” – olvashatjuk a honlapon.
Magyar és nemzetközi új hullámos bisztróételeket kínálnak helyi alapanyagokra támaszkodva. A séf feleségével közös kertet művel a 47 kilométerre fekvő Nagykanizsán, ahol egy kis termelői piacot is működtetnek, nyilván ez ihlette az étterem nevét. A kínálat rendszeresen változik, akár néhány hét viszonylatában is. 2024 márciusának közepén jártam náluk, az azóta eltelt egy hónap alatt a fogások zöme lecserélődött.
Mintaértékű, hogy valamennyi beszállítójuk nevét megadják az étlapon, azt is jelezve, hogy ha ezek közül bárkitől vásárolni szeretne a vendég, akkor a kollégák segítenek az elérhetőségek ügyében.
Ez idő tájt kínálnak két levest, két desszertet és nyolc „small plate” fogást, többek között körömpörköltet tormával, házi kenyérrel, korianderrel, báránycombot medvehagymás krokettel, zellerkrémmel, borjú cordon bleu-t tavaszi salátával, zöld majonézzel és máglyarakást almakrémmel, crumble-lal. Borkorcsolyának kérhetünk Lokal-tálat helyi termelők késztermékeiből összeállítva, sertésrillette-et és házi chipset.
Az italválaszték gerincét értelemszerűen a birtok húsz bio, azonbelül zömmel natúr bora teszi ki, melyeket decire is kimérnek, elérhető áron. Emellett a gyulai Elixbeer biosört tartják, valamint a birtoknak a Monyóval közösen készített két Sauvignon Blanc grape ale-jét. Kapható kilenc töményital is, ezeket értő kézzel válogatták össze a prémium szegmensből. Aki autóval érkezik, ihat mustot, mustfröccsöt, házi szörpöt, helyben készült kombuchateát, limonádét és minőségi üdítőket.
Fogadófalatként remek házi burgonyachipset kaptam. A tulajdonképpeni ebédet a „csicsókaleves, dió, sült csicsóka, medvehagyma” elnevezésű kompozícióval indítottam; a selymes jó ízű levet a vendég előtt öntik a jelzett alapanyagokból álló, jól sikerült betétre.
Csábított a nyúlpaprikást dödöllével s a vadasnak készített anguspofa is, de végül a halrajongás győzött, harcsafilét kértem, amit spenóttal, kale chipsszel és tavaszi zöldekkel körítettek. A hal ízre, állagra kifogástalan, jó volt hozzá a szezonális köret.
Desszertnek gesztenyés krémest választottam. A roppanós, remek tésztalemezek között s azok tetején habkönnyű, visszafogottan édesített gesztenyemousse, amit morzsa és reszelt gesztenye koronázott. Mindezt szépen ellenpontozta a kellemesen savas szilvalekvár.
A Lokal47 nem egyszerűen egy jó hely. Ez egy olyan egység, amiért rajongani lehet, ami példaként állítható bárki elé. Itt minden együtt van, amiről a „gasztroforradalom” célkitűzéseit irányzéknak tekintő kulináris kalandozó álmodik: lokalitás, szezonalitás, kiváló kistermelői alapanyagok, személyesség, kreativitás, magas szintű technológiai tudás, bioborok s nem utolsósorban csodás környezet.
Lokal47 étterem és borbár
Kéthely, Hunyadi u 99
Telefonszám: 30 085 2229
Honlap: https://lokal47.hu
E-mail-cím: [email protected]
