Hosszú ideje kutatják, vajon mi lehet a kék zónák titka: így nevezzük azokat a régiókat, ahol hosszú ideig, nem ritkán százéves korukig boldogan élnek az emberek. Mint korábban írtunk róla, egy amerikai újságíró, felfedező, Dan Buettner használta először a kék zóna kifejezést. Összesen hat helyet talált a világban, amire illett a definíció: ezek az olaszországi Szardínia, a japán Okinava, a görög Ikaria, a kaliforniai Loma Linda, a Costa Rica-i Nicoya, valamint Szingapúr. Az ott élő közösségekben, amelyek lehetnek egy távoli, elzárt helyen vagy egy jóléti társadalomban is, számos közös vonás van, például főképp növényi eredetű ételeket fogyasztanak, sokat mozognak, ápolják kapcsolataikat a többi emberrel, odafigyelnek a spiritualitásra és értelmes célokat tűznek ki maguk elé. De nemcsak az általánosságok szintjén egyeztek ezek a régiók: Buettner vizsgálatából azt is leszűrte, hogy e közösségek étkezésének fontos részét képezik a hüvelyesek, közülük is a bab a legnépszerűbb a lencse és a csicseriborsó mellett – emeli ki a Mindmegette. Vajon ez lenne a hosszú élet titka?
(Fotó: Pexels)
A hosszú élet titka: a bab?
A bab egy igen laktató és tápláló hüvelyes: megtalálható benne a réz, a vas, a magnézium, a kálium, a folsav, a cink vagy a lizin, amely egy esszenciális aminosav, valamint rengeteg fehérje és rost. A bab jótékonyan hat a koleszterinszintre, kiemelkedően magas rosttartalmával jót tesz az emésztésnek, és a burgonyáénál tízszerte nagyobb fehérjetartalma elengedhetetlen az emberi szervezet számára. A legtöbb bab zsírtartalma igen alacsony, ellenben igen magas a szénhidráttartalma.
10 dkg szárazbab kalóriaértéke 340 kcal.
Mindezen előnyös tulajdonságai okán a vegetáriánus táplálkozás egyik alapeleme.
A kék zónák elemzése során a százévesek első csoportját Szardínián vizsgálták, ahol a garbanzo (csicseriborsó) és a fava (sárgaborsó) a legkedveltebb hüvelyes. A csicseriborsó néven is ismert garbanzót a minestrone egyik fő hozzávalójaként tartják számon, amiből az ott lakók naponta átlagosan legalább kétszer esznek. A szardíniai Perdasdefogu városában élő Melis családot a világ leghosszabb életű családjaként tartják számon: ők életük szinte minden napján ugyanazt a minestronét ették kovászos kenyérrel egy pohár vörösborral kísérve.
Hazánkban is régóta ismert, szeretett alapanyag a bab, amit a múlt században a szegényebb háztartásokban is rendszeresen került a tányérba. A téli konyha egyik legfontosabb energiaforrása, hiszen szárítva jól tartósítható és könnyen tárolható. Használjuk napjainkban is, például főzelékekben, vagy ebben a levesben:
