– Ki kell használnunk hazánk természeti kincseit, élnünk kell azzal a lehetőséggel, amit az otthonunk ad, hiszen ebben rejlik a hosszú és boldog élet titka – kezdte lapunknak nyilatkozva Szirbik István, a Vidék GO program vezetője, aki szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Magyarország egyes régióiból is kék zóna váljon a jövőben.
Az úgynevezett kék zóna kifejezést egy amerikai újságíró, felfedező, Dan Buettner használta először, aki évtizedeken át járta a világot, és kereste azokat a régiókat, ahol az emberek szokatlanul hosszú ideig, akár száz évig, és boldogan élnek.
Összesen hat ilyen helyet talált: az olaszországi Szardínia, a japán Okinawa, a görög Ikaria, a kaliforniai Loma Linda, a Costa Rica-i Nicoya, valamint Szingapúr lakosai mind ismerik a hosszú élet titkát. Az ott élő közösségekben, amelyek lehetnek egy távoli, elzárt helyen vagy egy jóléti társadalomban is, számos közös vonás van: a főképp növényi eredetű ételeket fogyasztása, a mindennapi életből fakadó mozgás, a közösségi élet ápolása, hitélet és életcélok kitűzése vagy a gyógyteák fogyasztása mind elősegítik, hogy az átlagéletkor látványosan kitolódjon.
Ezt a szellemiséget szeretné most meghonosítani a Vidék Go program, amely egyelőre csak néhány régiónak igyekszik átadni ennek a szemléletnek az alapjait.
– Az első ilyen régió, amelyet a kék zónák mintájára alapítottunk meg, a Heves vármegyei Mátraderecskén található, ahol az úgynevezett Életenergia faluban a termálfürdők mellett még a levegőnek is gyógyító hatása van. De Zala is tökéletes arra, hogy gyökeret eresszen a hosszú élet receptje: a termálfürdőiről híres környékre ugyanis sokan érkeznek, az ott élő lakosság mellett így a turisták is haza tudják vinni ezt a szemléletet – avatott be Szirbik István.
– Én vagyok az élő példa arra, hogy az ember előbb vagy utóbb megbánja, hogy nem figyelt oda magára, és akkor már talán késő lesz – vallott őszintén a program vezetője, akinek kezeletlen cukorbetegsége miatt kellett nemrégiben amputálni a lábát. Hány ilyen vagy ehhez hasonló történet van még Magyarországon, ami így végződik, pedig elkerülhető lenne? – tette fel a kérdést, majd azzal azzal folytatta, egy kis tudatossággal hatalmas változásokat lehetne elérni a lakosság egészségi állapotában: a mindennapos mozgás, a jó ételek, a környezeti kincseink, mint a gyógyvizek, mofetták alkalmazása vagy épp a közösségek építése kitűnő módszer ehhez.
– A különféle tanulmányokból tudjuk, hogy az elszigeteltségnek mekkora szerepe van a korai halálozásban, ugyanakkor a kék zónák egy része mégis a világtól elszigetelve található. Akkor mi az oka , hogy a helyiek mégis egészségben, akár száz évig is élnek? A titok a közösségben van; lehet egy hely tehát bármennyire is eldugott, ha az ott élők jó közösséget alakítanak ki és támogatják egymást, jó esély van néhány plusz életévre – fejtette ki.
Állítása szerint a program és így a szemlélet elterjedése néhány éven belül jelentős terheket venne le az egészségügyről, hiszen az nem csak az átlagéletkort növelné, de az emberek sokkal tovább tudnak önellátóak maradni, és a mentális betegségeket is csökkentené.
– Az ember azt gondolná, hogy a hosszú és egészségben eltöltött élet titka biztos sokba kerül, miközben a hit, az életcélok és missziók kitűzése, egy közösség létrehozása nem kerül semmibe. A kék zónákban élő közösségek többsége szerényen él, mégis összetartanak, nem ismerik a nyugdíjasotthonok fogalmát és a demenciát sem, mert elméjüket a folyamatos mozgással, társasági élettel és életcélok kitűzésével frissen tudják tartani – példázta.
– Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egyre nagyobb számban – és egyre fiatalabb korban – fordulnak elő a különféle emésztőszervi daganatok is. Már több önkormányzattal felvettük a kapcsolatot ennek kapcsán, hogy kövessék a kék zóna stratégiát és terjesszék a településük lakosságának körében azokat, ezáltal is csökkentve a kockázatot; de jelentős problémát jelent Magyarországon a demencia és a mozgásszervi betegségek is. Mindez a kék zóna szemlélet elsajátításával megelőzhető, visszafordítható lenne. Élnünk kell a hazánkban rejlő lehetőségekkel, hogy tovább élhessünk – összegezte Szirbik István.
