– A különféle tanulmányokból tudjuk, hogy az elszigeteltségnek mekkora szerepe van a korai halálozásban, ugyanakkor a kék zónák egy része mégis a világtól elszigetelve található. Akkor mi az oka , hogy a helyiek mégis egészségben, akár száz évig is élnek? A titok a közösségben van; lehet egy hely tehát bármennyire is eldugott, ha az ott élők jó közösséget alakítanak ki és támogatják egymást, jó esély van néhány plusz életévre – fejtette ki.
Állítása szerint a program és így a szemlélet elterjedése néhány éven belül jelentős terheket venne le az egészségügyről, hiszen az nem csak az átlagéletkort növelné, de az emberek sokkal tovább tudnak önellátóak maradni, és a mentális betegségeket is csökkentené.
– Az ember azt gondolná, hogy a hosszú és egészségben eltöltött élet titka biztos sokba kerül, miközben a hit, az életcélok és missziók kitűzése, egy közösség létrehozása nem kerül semmibe. A kék zónákban élő közösségek többsége szerényen él, mégis összetartanak, nem ismerik a nyugdíjasotthonok fogalmát és a demenciát sem, mert elméjüket a folyamatos mozgással, társasági élettel és életcélok kitűzésével frissen tudják tartani – példázta.
– Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egyre nagyobb számban – és egyre fiatalabb korban – fordulnak elő a különféle emésztőszervi daganatok is. Már több önkormányzattal felvettük a kapcsolatot ennek kapcsán, hogy kövessék a kék zóna stratégiát és terjesszék a településük lakosságának körében azokat, ezáltal is csökkentve a kockázatot; de jelentős problémát jelent Magyarországon a demencia és a mozgásszervi betegségek is. Mindez a kék zóna szemlélet elsajátításával megelőzhető, visszafordítható lenne. Élnünk kell a hazánkban rejlő lehetőségekkel, hogy tovább élhessünk – összegezte Szirbik István.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!