A Mesuge sörbár és étterem egy boltíves régi épületben működik az elnöki palotától néhány percre, az autóforgalomtól mentesített történelmi központtól fél kilométerre. Második napunk nyitókocsmája volt ez a kiváló egység. Kilenc csappal dolgoznak, főként cseh kisüzemi sörökre alapozva, de tartanak több tucat igényes dobozos tételt is.
Meglepő, hogy a szlovák nyelvű étlaphoz csak egy angol nyelvű rezümét mellékelnek, hogy miért nem szerepel ezen az összes étel, az rejtély. Persze a Google fordító világában nem nagy mutatvány dekódolni a szlovák menüt, de jobban örvendtünk volna, ha nem fukarkodnak az energiával és lefordítják az egészet.
Szerepel a választékban többek között marhaerőleves, Jókai bableves, tatárbifsztek marhabélszínből, brindzás pirohy (szlovák derelye), Buffalo csirkeszárny, csirkehúsos quessadilla, többféle burger, BBQ oldalas helyben készült kimcsivel és marhagulyás (ami vélhetően pörkölt, mint egyébként a világban sokfelé) tócsnival körítve.
Mi egy remekül sikerült vörösboros-tejfeles demi glace mártással készült kolbászragut ettünk, ami otthoni rekonstrukcióra sarkalt mindannyiunkat. A mellé adott kenyér friss, de egyszerűbb minőség, ettünk jobbakat, Pozsonyban is.
Kóstoltunk egy húsvéti zöld lagert a Chotebor főzdétől, a szín nem befolyásolja az ízélményt, fekete pohárból kóstolva egy klasszikus cseh pilsnek mondtam volna. Megkóstoltuk a helynek a kassai Squark által lefőzött lágerét, ez is egy jó ivású hagyományos ízvilágú tételnek bizonyult, az „ötös skálán négyes”, „soha rosszabbat” kategóriába illeszkedik. Egyik társam, a savanyú sörök híveként, a korábbi részek egyikében már emlegetett krnovi Nachmelena Opice főzde mangós-calamansis gose sörét választotta (a Kárpát-medencében kevéssé elterjedt, nagy múltú sörműfajról lásd Vásárhelyi István rovatbeli szerzőtársam remek összefoglalóját. Nem az én stílusom, de elismerem az erényeit. A főzde söreivel egyébként a Felvidéken többfelé is találkozni lehet, ami nem meglepő, bármerre lépünk ebben az országrészben, mindenfelé cseh sörökbe ütközünk. Végül ittunk egy pohárral az egyik kedvenc főzdém, a Sibeeria „Vesna 2025” hazy pale ale söréből is. E márkanévvel gyakran találkozhatunk a budapesti prémium sörkimérésekben.
