Alapozás és rutinszerzés

- Kosárlabda -
Míg egyesek a vízparton keresik a néha elviselhetetlen meleg előli búvóhelyeket és a felfrissülést, a női kosárlabda-válogatott tagjai Pécsett és környékén róják a köröket. Ezért persze nem kell sajnálni Károlyi Andreáékat, akik július 23-án, hétfőn kezdték meg a felkészülést a szeptemberi, franciaországi Európa-bajnokságra.

Nagyon kivagyunk. Laci rendesen megfuttat bennünket – suttogja az izomlazító gyakorlatok közben Csák Magdolna, a bajnok Pécs és a válogatott kitűnősége. A szőke bedobó – az említett Laci, azaz Rátgéber László szövetségi kapitány élettársa – még a többiekhez képest friss és üde, hiszen neki és a keretben még Károlyinak, a sérüléséből felépülőben lévő Ujvárinak, az időközben a francia Valenciennes együttesébe szerződött Béresnek és Iványinak pécsi játékosként van némi fogalma arról, hogy a mesternél mit jelent az alapozás. A többiek – Török, Kosjár, Papp, Hagara, Fodor, Kalmár-Nagy, Seres, Fürész és Újhelyi – számára valamivel nehezebb a levegővétel, pedig a mostani, a szerdai tréning – az eddigiektől eltérően – a nap első és egyetlen edzése.

Persze a válogatott azért más, hiszen a kapitány nem egy teljes szezont, hanem csak bizonyos időszakokat dolgozhat együtt csapatával, így a terhelhetési lehetőségek is különböznek.

„Donkó a hét végén néhány halaszthatatlan orvosi vizsgálat miatt elhagyta az edzőtábort, és nem tudom, visszatér-e. Sajnálom, mert Orsi – azon kevesek egyike a keretben, akiknek van nemzetközi tapasztalatuk – jól dolgozott” – mondja Rátgéber már a Lauber Dezső Városi Sportcsarnok irodájában, miközben a lányok Boksay Zsuzsa segédedző irányításával „levezetnek” az edzés után. Azóta kiderült, hogy az ezüstérmes GYSEV Sopronból az élvonalba feljutott Szeged csapatához igazolt irányító anyai örömök elé néz. A 26 éves játékos háromhetes terhes, így nem csak a felkészülést, az Európa-bajnokságot is kihagyja.

Eggyel több ok, hogy főjön a kapitány feje, akinek így is elég baja van, bár a háromhetes horvátországi családi nyaralás szemmel láthatóan jó hatással volt az örökmozgó, nyughatatlan trénerre.

Az eddigi programot többségében a futás jelentette: a pécsi futballstadion atlétikapályáján, a csarnokban és a Mecsekben erősítették a lányok a lábakat, ami a délutáni labdás edzéseken – minden gúny és kritika nélkül mondva – meg is látszik. A lefutások és létszámfölényes helyzetek gyakorlása közben kiderül, hogy a fizikai terhelés egyelőre a koncentráció rovására megy, ami a kihagyott ziccerekben és hajmeresztő megoldásokban mutakozik meg. Lukács Béla gyúró is többször csóválja a fejét a támadások befejezésekor, és amikor Kalmár-Nagy már sokadszor sántikál hozzá jegelésért, akkor majdnem megtagadja a kezelést. „Hidd el, Dóri, nem lesz jobb, még két napig legalábbis, akkorra talán elmúlik az izomláz” – mondja a masszőr.

Rátgéber nem bosszankodik, hanem hangos szóval biztat és korhol egyszerre, amikor pedig valaki kihagy egy pillanatra és emiatt a lefutások ritmusa elvész, újabb feladatokkal „bünteti” lányait.

„Nagyon fáradtak, de ez természetes az alapozás közepén” – fogalmaz Rátgéber, immár a válogatott jelenére és kilátásaira vonatkozó kérdés kapcsán. – Kisebb húzódások előfordulnak, ami kikerülhetetlen, hiszen a játékosok többsége teljesen különböző terhelést kapott az előző idény előtt és közben egyaránt. Sajnos a rendkívül fiatal keretből kevesen rendelkeznek nemzetközi tapasztalattal, ami nem jó, ugyanakkor örömteli, hogy mindenki vállalta a válogatottságot, ami az én olvasatomban elszántságra és eltökéltségre utal.

Amikor az esélyekről, azaz konkrétan a kontinensbajnokságról, a csoportmeccsekről beszélgetünk, már nem egyértelmű a helyzet. A kapitány szerint papíron csak a görögök ellen számítunk favoritnak, a hatos csoport többi tagja – Szlovákia, Oroszország, Csehország, Litvánia – elméletben erősebb a magyarnál.

„Nagyon nehéz lesz. A görögökön kívül legalább még egy mecscset nyerni kellene ahhoz, hogy továbbjussunk a negyeddöntőbe. Én elégedett lennék a nyolc közé kerüléssel is, de mivel az első öt hely kvalifikál a világbajnokságra, így mindent megpróbálunk, habár az elődöntőbe jutás óriási bravúr lenne” – teszi hozzá a mester.

A csapat hétfőtől Budapesten edz, majd a franciaországi Vichyben Oroszország, Franciaország és Litvánia társaságában négyes tornán vesz részt (augusztus 9–13.), aztán Budapesten az Egyesült Államok egyetemi válogatottjával játszik 15-én. Ezt követően újabb nemzetközi torna következik (Varsóban a lengyelek, a spanyolok és az ukránok részvételével 17-től), mielőtt pár nap pihenőt kapnának a lányok a Szent István-napi ünnepre. A hó további szakaszában a mátraházai edzőtáborban acélosodnak az izmok (26–27-én), mielőtt Béresék a jugoszlávokkal kétszer megmérkőznének. A szeptember pesti felkészüléssel kezdődik, amit egy vrsaci hármas vetélkedő követ – a magyarokon és a házigazda jugoszlávokon kívül Görögország a harmadik résztvevő –, végül a válogatott 12-én indul Gravelines-be.