Fél órában a remény

- Labdarúgás - Bármennyire is hihetetlen: 27 esztendő után győzött és 18 év után szerzett gólt Németország (illetve az NSZK) a magyar labdarúgó-válogatott ellen szerda este a Népstadionban. Ám miközben az 5-2-es vendéggyőzelemmel véget ért találkozót a németek a jövő építésére használták fel, mi csak nosztalgiáztunk, a magyar szövetség fennállásának százéves évfordulóját ünnepeltük, azt is csak úgy magyarosan, a magunk módján.

A körítésről (már csak tapintatból is) vagy jót, vagy semmit, a műsort kétségkívül az Aranycsapat ma is élő tagjai és Magyarország egyetlen aranylabdása által elvégzett kezdőrúgás mentette meg… (A közvélemény hazai futballról alkotott véleményét tükrözte a nézőszám is, azaz a biztonsági okokból csak fél házzal üzemelő Népstadion sem telt meg a németek vendégjátékára.)

Ezek után a centenárium emelkedett pillanataira nem is ildomos emlékezni, marad tehát a szakmai értékelés, és ilyen szempontból a 90 perc semmi újat nem mutatott. A német válogatott még úgy is legalább három góllal jobb a magyarnál, hogy Rudi Völler fiatalokat is pályára küldött, illetve elsősorban azokat játszatta, akiknek valamilyen okból sikerélményre volt szükségük. A német kapitány elégedett volt a futballistái teljesítményével („időnként úgy járattuk a labdát, ahogyan elképzeltem”). A két kapott gólt a lankadó figyelem számlájára írta. Völler szerint egy erősebb riválissal szemben, például Anglia ellen, a létfontosságú vb-selejtezőn ezek a hibák jobban megbosszulhatják magukat. A tréner a magyar válogatott teljesítményéről így vélekedett: „Úgy érzem, a harmadik gólunk után ellenfelünk kissé megzavarodott és nem találta a ritmust.”

– Ennyire nyíltan tétmérkőzésen nem lehet játszani, mert a technikai tudásbeli különbség miatt rendre alulmaradunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell támadni, hanem azt, hogy fegyelmezettebben és zártabban kell futballozni. A szeptemberi, Grúzia és Románia elleni vb-selejtezőkön csak akkor számíthatunk jó eredményre, ha úgy játszunk, mint az első félórában – vonta le a mérkőzés legfontosabb tanulságát Bicskei Bertalan. A magyar kapitány szerint az első tíz percben csapata fölényben játszott, több helyzetet dolgozott ki, majd a papírformának megfelelően egyre kiegyenlítettebb lett a küzdelem. A 25. perctől tapasztalható visszaesést a szakvezető így indokolta:

– Két-három játékosom érthetetlenül elfáradt, nem tudom, mitől, talán a szokatlanul párás levegőtől. Ha így is van, ez akkor sem lehet magyarázat. A második félidőre úgy mentünk ki, hogy mindent megpróbálunk a kinyíló német védelem ellen, erre kaptunk egy balszerencsés gólt. Ami dicséretes lehet, hogy 0-3 után sem zuhantunk össze – vélekedett Bicskei. Értékelése szerint egyetlen játékosa sem nyújtott 90 percen keresztül jó teljesítményt. Sebőköt és Lisztest néhány megmozdulása, Tökölit és Horváthot egy-egy gólja miatt emelte ki.

Ennyi volt tehát a centenáriumi mérkőzés, amelyre majd csak amiatt emlékezhetünk, hogy egyáltalán megvolt. A németek pedig jöttek, láttak, győztek – és adtak két gólt ajándékba.

Argentína bejutott a világbajnokság döntőjébe

Világbajnoki selejtezők. Európa,1. csoport: Jugoszlávia–Feröer-szigetek 2-0. 2. csoport: Észtország–Ciprus 2-2. Dél-Amerika: Ecuador–Argentína 0-2, Brazília–Paraguay 2-0.

Barátságos mérkőzések. Ausztria–Svájc 1-2, Anglia–Hollandia

0-2, Izland–Lengyelország 1-1, Portugália–Moldova 3-0.