Kezdődik...

Dömötör bácsit senki nem tartotta kellemes embernek, még a felesége is azt állította róla, hogy kifejezetten raplis. Apróságok miatt is hamar indulatba jött, vissza-visszatérően fölhúzta magát például azon, hogy nyaranta a jeges naponta bekiabált a nyitott kapun (,,Jeges…! Itt a jeges…!”), hogy meghozta a jeget. Ilyenkor nem hogy nyomdafestéket, nyomdát sem tűrő szavakkal válaszolt Dömötör bácsi, akiben olyannyira felgyülemlett a feszültség, hogy jó, ha vacsoraidőre lehiggadt.
Amikor a lovas kocsi befordult az utcába, Dömötör bácsi már állt is föl, és indult az udvar felé. A felesége ilyenkor letette, ami éppen a kezében volt, fölsóhajtott, és maga elé suttogta:
– Kezdődik…
Körülbelül úgy vagyok én a futballszezon e hét végi rajtjával, mint Dömötör néni, amikor meghallotta a jeges közeledtét.
Kezdődik…
Újra indul minden, ami csak volt az elmúlt fél, egy, másfél vagy két évben, megint fordulóról fordulóra kénytelen leszek rádöbbenni, mennyire igaza volt tanítómesteremnek, Zsolt Róbertnek akkor, amikor szociográfiájának a Labdarúgók, sportolók címet adta.
Mert az én fogalmaim szerint sem ugyanaz a kettő mifelénk.
Aligha véletlen, hogy Bozóky MLSZ-elnök is arról beszélt szezon előtti nyilatkozatában, hogy „nem ígérhetünk csodákat”. Igaza van, minek olyannal kecsegtetni a jónépet, ami teljesíthetetlen, úgyis van elég gondja annak, aki még híve a nálunk honos labdaterelgetésnek.
Bozóky arról is beszélt, hogy akármennyire elismerik mifelénk az európai futballelit csapatait, azért a magyar drukkerek szívéhez mégiscsak a magyar csapatok, a magyar bajnokság áll a legközelebb.
Nos, szerintem erre kellene felépíteni valamennyi klubnak a tavaszra szóló stratégiáját.
Ha a csapatok nem élnek vissza a ma még (úgy-ahogy) létező vonzalommal, már megtették a magukét. Siker lenne, ha a csapatok hoznák a kötelező minimumot, azaz: jól felkészített sportemberek feszülnének egymásnak a pályán meccsről meccsre. A követelményben a „jól felkészített” és a „sportember” kitétel egyformán lényeges.
Ha lennének is illúzióim, egyik-másik edzői nyilatkozat azonnal rendet teremt bennem, vegyem már észre, hol élek. Mert ugyebár, ha a mester azt a kérdést, hogy miben lesz jobb csapata tavasszal, mint volt ősszel, provokációnak minősíti, akkor az álmodozásnak a vágya is kiszökik az emberből. Mert egyébként a sportban alapelv, hogy időről időre többet és többet kell nyújtani.
Ezzel együtt köszöntöm a rajtot, elvégre ha indul a bajnokság, akkor már nincs olyan messze, hogy virágba boruljanak a fák és kellemes langymelegben teljenek a napjaink.
Lassan-lassan vége a télnek. Kell-e ennél nagyobb öröm?