- Ökölvívás -
Tizennyolc esztendő az ökölvívásban megtanított arra, hogy felismerjem képességeim korlátait. Most nem hogy közelítek a világ élvonalához, inkább távolodom tőle – közölte visszavonulásának első számú okát a Corinthia Aquincum szállóban tartott tegnapi tájékoztatóján Kovács István. A Kokó – Németországban Kobra – becenévre hallgató sportoló nemcsak azt ismerte el, hogy nincs jó formában, hanem azt is, hogy már képtelen továbblépni: „Most nem tudok belevágni egy olyan felkészülésbe, amelyik győzelemre vezethet Hamed, Barrera vagy éppen Chacón ellen. Ha hiszik, ha nem, ezzel együtt az önbizalmam nem lett kisebb, csak egyre jobban ismerem önmagam. Tudom, soha ne mondd, hogy soha, de remélem, nem érzem majd úgy a későbbiekben, hogy meggondolatlanul döntöttem.”
Kovács István a pehelysúlyúak között 2001. január 27-én Münchenben a dominikai Antonio Diaz ellen technikai K. O.-val szerezte meg a világbajnoki címet, amelyet június 16-án a Kisstadionban kiütéssel veszített el az argentin Julio Pablo Chacón ellen. Azóta kapcsolata nem úgy alakult hamburgi klubjával, az Universum Box Promotionnal (UBP), ahogyan eltervezte, és ahogyan szerette volna. Annak ellenére, hogy az UBP azt ígérte, viszszavezeti őt a világbajnoki címmérkőzésig, Kovácsnak fel kellett ismernie, hogy a mérkőzésszervezők a legkevésbé sem erőltetik, hogy újra nagy meccseket vívjon.
„Többször is nehezményeztem az Universum módszereit, de el kell ismernem, nemcsak a németek a hibásak, én is, mert egyre több időt szerettem volna itthon tölteni. Az utolsó találkozásunkkor barátként egyeztünk meg a válásról. Én csak bejelenteni akartam a búcsút, nem volt szándékomban a folytatásról beszélni, mégis felvetődött a kérdés, hogy négy és fél évi szerződés után hogyan tudnék még segíteni az Universumnak. Annak a klubnak, amely hozzásegített első sajtótájékoztatómon bejelentett ígéretem teljesítéséhez, hiszen tényleg világbajnok lettem” – mondta Kovács.
A Chacón elleni vereség után Kokó mindössze egyszer, december 15-én lépett ringbe, miközben az elmúlt nyolc hónapban – bevallása szerint – létbizonytalanságban élt.
„Közvetlenül a júniusi meccs után úgy éreztem, abbahagyom, de külső nyomásra végül másként döntöttem. Kétszer is felkészültem egy-egy meccsre feleslegesen, aztán következett a december 15-i összecsapás, amelyet megnyertem ugyan, de nem sikerült úgy, ahogyan elterveztem. Az ünnepekre hazajöttem, s egyszer csak azt vettem észre, hogy hiába rohannak a napok, nem hiányzik az ökölvívás. Aztán hirtelen kaptam egy ajánlatot, amely szerint rövid időn belül Európa-bajnoki címmeccsen mérkőzhettem volna az angol Brodie ellen, de nem éreztem magam felkészültnek, és halasztást kértem. Erre a klubomnak nem volt lehetősége. Február elején már éreztem, ez így nem mehet tovább. Ez az érzésem csak erősebb lett, amikor az Universum közölte, nem elhalasztja, hanem kiveszi a Klicsko-programból a meccsemet” – foglalta össze az elmúlt hónapok eseményeit Kovács István, aki leszögezte: a politika nem, a sportdiplomácia viszont foglalkoztatja, s a jövőben szívesen venne részt az ökölvívó-szövetség, a sportminisztérium vagy a Magyar Olimpiai Bizottság munkájában. Szívesen közreműködne például Budapest 2012-es olimpia pályázatának előkészítésében…
origo.hu
Botrányok és tiltakozások a Fővárosi Közgyűlésben, Kollár Kinga bujkál
