A kiesés ellenére csak dicséret jár

K O S Á R L A B D A

Hogyan jó veszíteni? Természetesen sehogy. Mégis, van különbség búcsú és búcsú között. A Sopron csütörtökön este megtapasztalhatta, milyen az, amikor a jóval esélyesebb ellenféllel szemben az utolsó másodpercben dől el minden, lesz az álmokból a megmásíthatatlan valóság. A női Euroliga ki-ki negyeddöntőjét a francia Valenciennes 62-59-re nyerte meg a hűség városának első számú csapata ellen, azaz a magyar társulat hajszállal maradt le a Final Fourról. A sírásra görbült szájak, az egymás vállán pityergő lányok abban a pillanatban talán úgy voltak az egészszel, kaptak volna ki 30 ponttal, ahogy voltaképpen a házigazdák tervezték a találkozót, mintsem így essenek ki a sorozatból. Egyet aludva a történtekre persze már másként látják ők is az eseményeket, jól tudják, büszkék lehetnek arra, hogy megcibálták az oroszlán bajszát.
A hazai parketten négy esztendeje veretlen francia sztárcsapat talán maga sem hitte, hogy ellenfele tartja vele a lépést. A Sopron tartotta. Sőt a Kovacsevics, Vajda, Streimikyté trió ponterős játéka révén még a 20. percben is előbbre állt négy ponttal. Mi több, a harmadik negyedbeli hazai rohamok, 46-38 után sem adta meg magát, szívós munkával, bámulatos küzdőszellemmel egyenlített. A végjáték, az utolsó perc, az utolsó támadás azonban nem sikerült Horváth Zsuzsáéknak, így a Valenciennes játszhat majd a négyes finálé elődöntőjében a Péccsel.
Csalódásról amúgy nincs szó. A Sopron becsülettel helyt állt az Euroligában, voltaképpen már a nyolc közé jutással teljesítette tervét. A szlovák szakemberre, Natália Hejkovára bízott társulat az első évben nem nagyon reménykedhetett többen, még akkor sem, ha tényleg közel volt a bravúrhoz. Egyértelmű: ha így folytatja a munkát, jövőre merészebb célokért küzdhet. Rossz hír azonban, hogy Vajda Anna térdszalaghúzódást szenvedett a találkozón, körülbelül két hét pihenő vár rá, míg a centernek, Zakulazsnajának a dereka bánta a meccset.