Törő szerint…

A pályák használhatatlansága miatt, a klubok kérésére elmaradt a labdarúgó NB I tavaszi rajtja.

Jó, hogy elhalasztották a rajtot, és most nem arra gondolok, hogy a csapatoknak mennyi pluszkiadásuk lett volna, ha elutaznak az ellenfélhez, és ott tudják meg, hogy nem lesz játék, és arra sem, mennyibe került volna a pályák rendbehozatalának kísérlete. Én játékosszemmel nézem a dolgot, sőt a saját szemszögemből, mert mindig utáltam havas pályán játszani. Mondják, hogy aki technikás, annak könnyebbség, ha csúszós a talaj; ez igaz, ám óriási különbség van sár és hó között. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mekkora a hó; ha csak néhány centi, akkor a cselező játékos is ugyanúgy csúszkál, mint a bekk, ha méretes, akkor se elindulni, se megállni nem tud senki sem.
Egyébként havas pályán is kijön a tudáskülönbség. Emlékszem, egyszer az akkor NB II-es Volánnal hóban fogadtunk kupamecscsen egy első osztályú csapatot, azt hittük, hogy most aztán eljött a mi időnk, de aztán nagyot csalódtunk a reményeinkben. Semmit se segítettek az áldatlan körülmények.
Aki jó futballista, az persze minden körülmények között megállja a helyét. Ott volt például a keddi Bayern–Real meccs. Az első percekben Roperto Carlos majdnem öngólt rúgott, mert képtelen volt kiszámítani a csúszó, pörgő labda útját, ám aztán megszokta a talajt, ráérzett, mit tehet meg s mit nem az adott körülmények között. Bizonyság rá, hogy az ő szabadrúgása jelentette a Real kiegyenlítését. Kétségtelen, Kahn hibája nagyon kellett a gólhoz, de azért az sem mindegy, hogy tökéletesen volt ellőve a labda. Vagy Zidane… Még az ősszel láttam egy esős meccsen, a pálya leginkább az ecsedi láphoz hasonlított, ő pedig az első félidőben egyszerűen nem tudta, mit csináljon. Aztán a szünet után rájött, mi a teendő, s attól kezdve úgy mozgatta a csapatot, mint máskor. Szóval, a klasszis azért is kiemelkedik a mezőnyből, mert képes alkalmazkodni a legmostohább körülményekhez is.
Hogy a mi első osztályunkban játszók képesek-e rá, az a halasztás miatt nem derülhetett ki, az viszont biztos, hogy nem a mostanság honos havat, esőt, havas esőt emlegetik ideális futballidőnek.
Állítom: napfényben, kék ég alatt minden más. Jobb a kedve az embernek. Nemcsak a játék közben, a meccset figyelve is.