Varga Gabriella apja nyomdokain

-VÍVÁS- Vasárnap a szentpétervári Világkupán eldőlt, hogy a tőröző Varga Gabriella második olimpiájára készülhet. Nem volt könynyű kiharcolnia, hiszen a világranglista első tizenegy helyezettje közé kellett bekerülnie, pedig egy esztendeje még a 41. helyen állt. Az egykori birkózó olimpiai bajnok, Varga János 22 éves lánya azonban makacs természetű, s amíg a legapróbb esélye van, nem adja fel. Élete célja, hogy egyszer ő is az olimpiai dobogó tetejére állhasson.

Évek óta a legtehetségesebb vívók között emlegetik Varga Gabriellát, ám egészen a múlt évi Európa-bajnokságig a felnőttek között igazán nagy eredményt nem sikerült elérnie. Akkor félelmetes formában versenyzett, a szakág összes klasszisát – világ- és olimpiai bajnokokat – legyőzve állhatott a dobogó tetejére. Ez a diadal azonban legfeljebb az önbizalmát növelhette, mert világranglistapontokat nem kapott érte. Márpedig arra nagy szüksége volt, mivel női tőrben Athénban nem rendeznek csapatversenyt, s csupán 24 versenyző indulhat az olimpián. A kvalifikációs szabályok szerint ráadásul egy országból csak akkor szerepelhet két vívó a nyári játékokon, ha mindketten a világranglista első tizenegy helyezettje között vannak, s Mohamed Aida biztos résztvevőnek számított. A kvalifikációs időszak tavaly áprilisi rajtjakor Varga Gabriella viszont csupán a 41. helyen állt.
– Nem sok esélyem volt a kvalifikáció kiharcolására, de ezzel nem foglalkoztam, csak a cél lebegett a szemem előtt, és bíztam magamban – emlékszik vissza a Honvéd-LNX versenyzője. – Akkoriban kaptam meg a NOB-ösztöndíjat, s eldöntöttem, a teljes összeget a versenyzésre fordítom, hogy még több esélyem legyen a kvótaszerzésre. Az Eb-győzelem fontos volt, még inkább éreztem, hogy jó úton járok, de igazán sokat a világbajnoki nyolcadik hely ért, azzal kezdtem felzárkózni.
Edzője, Bernáth Zoltán szerint tanítványa az elmúlt egy évben vált érett versenyzővé, s már nem csupán a magasságából származó előnyöket használja ki, hanem egyre taktikusabban vív. Ennek jele, hogy a makacssága, amely korábban sokszor kárára volt, célirányosabb lett. Mert a makacsság, ha nem öncélú, nagyon is hasznos lehet.
– Régebben valóban többször előfordult, hogy úgy éreztem, mást kell csinálnom, mint amit tanácsoltak nekem – ismeri el Varga Gabriella. – Nem hallgattam az edzőmre sem, és emiatt többször is veszítettem. Most elhatároztam, hogy igyekszem megfogadni, amit mondanak, mert kívülről más látni egy asszót, néha minden egyértelműbb. Ráadásul, ha az sem jó, akkor nyugodt lehetek, mert megpróbáltam.
A kvótaszerzéshez persze kellettek a társak is. Knapek Edina, aki korábban esélyesebb volt, de a világbajnokságon elszenvedett szalagszakadása miatt hosszabb időt kellett kihagynia, Japánban a lehető legfontosabb pillanatban legyőzte Varga nagy riválisát, a német színekben versenyző König Ritát, s ezzel megnyitotta klubtársa előtt az utat.
– Egészen március elejéig nem is figyeltem, hányadik helyen állok a világranglistán – mondja Varga Gabriella. – Akkor, a koreai verseny után a 11. helyre kerültem, s már arra figyeltem, hogy ezt megőrizzem. De egészen az utolsó pillanatig nem nyugodtam meg, annak ellenére sem, hogy Szentpétervárott csak akkor előzhetett volna meg König, ha megnyeri a Világkupát. Hatalmas versenyfutás volt, az elmúlt hónapokban szinte csak utaztam és versenyeztem, s a végén alig álltam a lábamon. Egy kis pihenő után azonban még jobban nekiveselkedem, mert életem fő célja, hogy egyszer az olimpiai dobogó tetejére állhassak. Ha Athénban esetleg nem sikerül, akkor majd 2008-ban vagy 2012-ben.