Kisstadion, nagy hó: elmaradt a hokiderbi

J é g k o r o n g

Munkatársunktól
2005. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közeleg hat óra, s vigasztalanul szakad a hó Budapesten. Senkinek sem jó, de annak a kétezer embernek, aki a Kisstadionba tart az FTC–Újpest hokimeccsre, egyenesen sorscsapás. Összeesküdtek az elemek a Ferencváros ellen. Múlt csütörtökön Niedermayer sérülése, tegnap a hó. Pedig rengetegen fagyoskodnak a lelátón, hogy lássák a kanadai sztárokkal erősített Fradit.
Hat óra. Megkezdődik a kétszer húsz perces várakozási idő, a játékvezető azután dönt arról, hogy elrendelje-e a bemelegítést. A szurkolók randa rigmusokkal tüzelik magukat, de ebben a cudar időben még ez is megbocsátható. A játékosok ki-kikémlelnek, kitekint Strudwick is, és sajnálkozik: „Nagyon szeretnék játszani, de mit tehetünk? Sajnálom a nézőket.” Majd arról beszélgetünk, hogy utoljára gyerekkorukban a tó jegén korcsolyáztak szabadban, de tavaly Kanadában rendeztek az egyik futballstadionban egy „nyitott” mérkőzést, kicsiben ugyanolyan lehetne a hangulat itt is.
Fél hétkor kikorcsolyáznak a fradisták, természetesen üdvrivalgás fogadja őket, majd tíz perc múlva jönnek a újpestiek is: nekik pfújolás jut. Ám a játékosok csúszkálását a jégen még jóindulattal sem nevezhetjük bemelegítésnek. A józan észre hallgatva nem szabadna lejátszani a mérkőzést, de a döntés Árkovics bíró kezében van. S végül győzött is a józan ész, a találkozó új időpontjáról ma egyeztetnek. Hét óra után Strudwick már civilben kiballag az üres lelátóra, s videóra veszi a hófödte pályát. Neki játék híján is örök élmény a keddi nap.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.