Ezüstben mérve gazdagok vagyunk

A budapesti birkózó-vb utolsó eredményhirdetésénél Komáromi Tibor állt a dobogó tetején, miközben szólt a magyar Himnusz. Ám amíg ez a mondat 19 éve azt jelentette, hogy világbajnokunk van, most azt, hogy megnyertük a kötöttfogás csapatversenyét. Aranyat nem szereztünk, de két ezüstöt és két bronzot igen, a vb egészét tekintve pedig négy második és három harmadik helyet, s kell-e mondani, hogy ez is milyen komoly teljesítmény.

2005. 10. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szombaton délután alighogy lehuppant foteljába a Papp László-sportarénában, Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke elkerekedett szemekkel nézte, hogy néhány méterrel az orra előtt egy török ámokfutást rendez. A bíráskodással szembeni kritikai észrevételeit kifejezésre juttatva felrúg két reklámtáblát, a harmadikat csak azért nem, mert oda beszorul a lába. Eközben mi a sportág új szabályrendszerének azon pontját átkoztuk, mely szerint valaki úgy is nyerhet meccset, hogy csak szerencséje van kétszer. No persze Füredy Leventének a 66 kg negyeddöntőjében pechje volt; úgy kapott ki az észak-koreai Kim Kum Csoltól, hogy egyikük sem talált fogást a másikon. Egyaránt kivédekezték az előírt térdelőhelyzetet, csak éppen ezt mindkét menetben az ázsiai tette meg később, így ő ment tovább.
Horváth András a 74 kg-ban magának köszönhette a bajt, mert ő három kedvezményezettséget is kihasználatlanul hagyott egy svájci ellen, s neki már egy körrel hamarabb véget ért a vb. Bárdosi Sándor ellenben a 84 kg-ban legszebb sydneyi napjait idézően verte izraeli, észt, majd görög ellenfelét. Egy alkalommal térdelőhelyzetből úgy tolatott ki villámgyorsan az eredendően grúz „görög” lábai között, hogy mire az lenyúlt, már csak a nagy semmit ragadta meg. Az elődöntőben a fehérorosz Szelimov ellen „csak” 2-1-re nyerte az első menetet, ami persze éppen elég volt, de a második két percben beütött a mennykő. Kifordult az amúgy sem teljesen ép bokája, ám ápolni most már csak akkor lehet, ha vér folyik, így az akció nélküli egy perc után kénytelen volt lemenni térdelőhelyzetbe. Mivel nem tudott elrugaszkodni, jobb híján kétszer is megfogta ellenfele lábát, és ez volt a legrosszabb, amit tehetett. A kötöttfogásban tiltott területre nyúló versenyzőnk megkapta a harmadik intését is, és leléptették… A bronzmeccsre összedrótozták, és nagyon megverte a koreai Kim Jung Szubot, s bár a publikum viharosan, hősként ünnepelte, eddigi legjobb világbajnoki eredménye után nem ugrott ki örömében a bőréből: „Ez a közönség megérdemelte volna, hogy aranynak örüljön. És én is megérdemeltem volna” – szögezte le amúgy „bárdosiasan”.
Bizony, a magyar birkózósportnak kijárt volna egy vb-arany, hiszen ez legutóbb 1991-ben adatott meg nekünk, és azóta tíz vb-döntőt vesztettünk el. Tegnap újabb két esélyt kaptunk, mert a 120 kg-ban Deák Bárdos Mihály – négyszeres vb-ezüstérmesként –, a 96 kg-ban pedig Virág Lajos is beverekedte magát a fináléba! Deák Bárdos egy japán után megszenvedve, de legyőzte az Európa-bajnok fehérorosz Artyuhint, majd a litván Mizgiatist is, a válogatott titkos esélyesének tartott Virág viszont a fordított emelés szaktekintélyeként szlovén, fehérorosz, amerikai és kazah ellenfelét is felhajította legalább egyszer a Papp László-sportcsarnok légterébe. A 28 éves Virágnak eddig az athéni olimpiai 9. helyezése volt a legjobb eredménye, ám idén nemzetközi versenyeken már végigverte a világot, beleértve a kétszeres olimpiai bajnok török Yerlikayát is, Bárdosi sydneyi legyőzőjét.
S tegnap a vb-döntőben éppen vele kellett szembenéznie. A felek egy percig valóban csak méregették egymást, majd a korongfeldobás Yerlikayának kedvezett, de nem tudott élni vele. Azzal viszont igen, hogy a tusakodásban Virágnak megroppant az amúgy is sérült bal térde. Yerlikaya az első menetet 1-1-gyel, utolsó ponttal, a másodikat 4-1-gyel vitte el, és vele az aranyat is. Sajnos Deák Bárdos sem első vb-aranyát nyerte, hanem az ötödik ezüstjét. A bivalyerős kubai Lopez az első menetben nagyon eldobta (6-0), a másodikban neki is jó volt a döntetlen (1-1). A döntők után Virág volt a csalódottabb, Deák Bárdos most megbarátkozott az ezüsttel. Kliment László a 60 kg-ban még egy 5. helyet tett a csapat eredménylistájához, amely legalább Komáromi Tibor szövetségi kapitányt a dobogó felső fokára juttatta.
„Meg sem fordult a fejemben, hogy a csapatversenyben megelőzzük a világot, ez óriási siker. Bíztam benne, hogy a két döntő közül legalább az egyiket megnyerjük, de azt hiszem, hogy vb-ezüsttel is csak gazdagodni lehet” – jegyezte meg Komáromi. Maradjunk ennyiben, meg abban, hogy akkor már nagyon gazdagok vagyunk.
Világbajnokok, 60 kg: Nazarjan (bolgár), 66 kg: Gergov (bolgár), 74 kg: Szamurgacsev (orosz), 84 kg: Szelimov (fehérorosz), 96 kg: Yerlikaya (török), 120 kg: Lopez (kubai).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.