KVI: kincstári pesszimizmus

A Ferencvárosi Torna Club ingatlanegyüttesének értékesítésére kiírt nyilvános pályázatra ajánlat nem érkezett. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) részéről ez egy közlemény. Az FTC számára azonban ítélet, bár remélhetőleg nem végítélet. Hiszen azt jelenti: elapadt az első számú reményforrás, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében fekvő, hat plusz két hektáros terület és maga a Fradi jelen feltételek mellett nem kell senkinek.

A „jelen feltételek” kitétel azért hangsúlyozandó, mert a tegnapi határidővel lezárult pályázat volt a harmadik. Az elsőnél 2005 decemberében az egyetlen induló TDZ Kft. nem tudta felmutatni a szükséges bankgaranciát, a másodiknál 2006 nyarán a spanyol HI Grupo vételi szándéka bizonyult komolytalannak. A helyzet most annyiban ígéretesebbnek tűnt, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem vagyonkezelői jogot, hanem tulajdonjogot kínáltak megvételre. Igaz, borsos árért, 8,2 milliárd forintért, és az értékesítendő „csomag” összetétele alapján olyan vásárlóra várhattak, aki egyszerre érdeklődik a legpatinásabb magyar sportegyesület és egy ingatlanügylet iránt. Lássuk be, ez igen egyedi árukapcsolás. Amikor a pályázati feltételek ismertetése apropóján összehívott sajtótájékoztatón felvetettük, az FTC olyan kedvező pozícióba került, hogy talán túl is nyerte magát, és a tisztán üzleti alapú kandidálókat ez elriaszthatja, Rieb György klubelnök nem osztotta aggodalmunkat, bizakodott.
Mégpedig angol tárgyalópartnerében, a brit Scarborough cégcsoportban, amelynek elnöke, Kevin McCabe több ízben is felvázolta a majdani együttműködés kontúrjait: pazar sportkomplexumot, harmincezres stadiont, 2010-re BL-érett Ferencvárost, gyümölcsöző együttműködést a magyar csapat és a szintén az ő többségi tulajdonában lévő Sheffield United között. A pályázati anyagot aztán a hírek szerint hárman vásárolták meg ötszázezer forint plusz áfáért, és senki előtt nem volt titok, hogy ezek egyike a Scarborough Group. Hogy ki a másik kettő, az tulajdonképpen már nem is volt érdekes, legfeljebb annyiban: legalább verseny lesz.
Hát nem lesz. Sem verseny, sem ajánlat, sem üzlet. És így a jövőkép is elhomályosult. A KVI-nél a fent idézett egyetlen mondattal már minden lényegeset közöltek, ehhez telefonos érdeklődésünkre, informális úton annyit tettek hozzá: elvileg nem elképzelhetetlen, hogy ugyanabban a tárgykörben akár öt-hat pályázatot is kiírjanak, de innentől kezdve minden bizonytalan.
Rieb György, az FTC elnöke tőlünk értesült a hírről. Néhány másodperces hallgatás után az információ forrását és megbízhatóságát firtatta, majd megjegyezte: ez derült égből gumibot. Ezután némi haladékot kért, aztán fél óra múltán így értékelte, ami történt, és ami még történhet: „Hárman vásárolták meg a pályázati anyagot, és aki ezt félmillió forintért megtette, az nem pillanatnyi szeszélyből cselekedett, ajánlatot mégsem nyújtott be senki. Gondolom, a KVI megvizsgálja, miért nem, nekem csak érzéseim lehetnek. Túl magas volt az ár? Olyan kitételeket tartalmazott a kiírás, amely elriasztotta az érdeklődőket? Akármi is volt az ok, a Ferencváros számára mostantól két lehetőséget látok. Az egyik az, hogy a KVI levonja a konzekvenciákat, és az eddiginél kedvezőbb feltételekkel, gyors lejárati határidővel új pályázatot ír ki. A másik, hogy a Labdarúgó Zrt.-t értékesítjük, illetve attól függően, kivel kötünk üzletet, annak 51, 80, esetleg száz százalékát adjuk el. Ebből azonban nem tudnánk teljes adósságállományunkat fedezni, úgyhogy számunkra természetesen kedvezőbb lenne az első variáció. Mozgásterünk azért legalább az év végéig, novemberig megmaradt, mert tartozásainkat addig sikerült átütemeznünk.” Adódhat a felvetés: vajon a futballcsapat őszi mélyrepülése befolyásolhatta-e bármilyen szinten is a pályázat sorsát? Egzakt válasz persze nincs, de nem valószínű, hogy bárki is az Orosháza 89. percben esett egyenlítő gólja miatt változtatta meg alapvetően a szándékait. Rieb György elárulta még, hogy ma kora délután Budapesten folytat eszmecserét Kevin McCabe-bel, aki még a múlt héten kérte tőle a találkozót; akkor természetesen azt hitte, egészen más okból. „Bevallom, úgy gondoltam, eddigi együttműködésünk megkoronázása következik majd, ehelyett most abban bízom, valamilyen formában mégis ajánlatot tesz, hiszen nem valószínű, hogy csak a mentegetőzés, magyarázkodás szándékával jönne Budapestre” – reménykedik továbbra is a Ferencváros elnöke, majd hozzáteszi: kedd délutánra okosabbak leszünk.
Az is valami. A kérdés persze inkább az: mikor, mitől és menynyire lehetnek gazdagabbak?